Hirdetés

Kiderült, hatásos-e az időkorlátos diéta

Nap Híre portré Nap Híre

Táplálkozástudományi kutatók egy éven át összehasonlították a kalóriaszámlálós és az időkorlátos diéta hatásait, aztán, hogy mire jutottak, közzé tették England Journal of Medicine című folyóiratban.

A résztvevőket, a 139 túlsúlyos vagy jelentősen elhízott felnőttet két csoportra osztották a kínai Southern Medical kutatói, és egy évig követték nyomon őket. Az egyik csoport férfi tagjait arra kérték, hogy a napi táplálékbevitelt korlátozzák 1500-1800 kalóriára, a nőket pedig arra, hogy 1200-1500 kalóriára. A másik csoportba tartozó férfiaknak és nőknek is ugyanennyi kalóriát kellett elfogyasztaniuk naponta, de azt kizárólag reggel 8 és délután 4 között. Vagyis 8 órán belül étkezhettek, 16 órán át csak 0 kalóriás folyadékot vehettek magukhoz. A résztvevőknek étkezési naplót kellett vezetniük, és le kellett fotózniuk mindent, amit megettek.

Az év végére mindkét csoport tagjai 6,4-8,2 kg-mal lettek könnyebbek, ám az időkorlátos étkezés nem eredményezett szignifikáns különbséget a két csoport között. Valójában nem volt különbség a fogyás egyéb mutatóiban sem, például a BMI (testtömegindex), a derékbőség, a testzsír vagy az inzulinrezisztencia és a vérnyomás tekintetében.

Egy korábbi, embereken és állatokon végzett, 2020-as kutatás szerint a kalóriabevitel egy bizonyos napszakra való korlátozása (8+16 óra) előnyösnek bizonyult az egészség szempontjából: a vérnyomás és a súly csökkenését, valamint a várható hosszabb élettartamot tekintve. A szignifikáns előnyök azonban csak egereken voltak kimutathatóak, az embereken végzett vizsgálatok ugyanis rövid időtartamúak voltak, mindössze pár hónapig tartottak.

Az egy évig tartó újabb vizsgálatok eredményei teljesen érthetőek, véli Dr. David Katz a prevenciós életmódgyógyászat specialistája. Szerinte az étkezési idő korlátozása a kalóriák számolásával ellentétben nem járul hozzá az anyagcsere jelentős megváltozásához. Az előbbi inkább csak egyfajta önfegyelmet, odafigyelést eredményez, ami segít kontrollálni a kalóriabevitelt. Dr. Katz szerint előnyösebb, ha a diétázó az élelmiszerek minőségére és a kevés kalóriabevitelre igyekszik fókuszálni, és hagyja, hogy a mennyiségek szinte maguktól beálljanak az ideális mértékre. “A teljes értékű, egészséges, növényi étrend alapvetően laktató, viszont alacsony kalóriatartalmú.” - idézi a szakértőt a cnn.com

Alice Lichtenstein, a bostoni Tufts egyetem tudósa szerint a fogyás mértéke, a testzsír, a zsigeri zsír, a vérnyomás, továbbá a glükóz és lipid szint csökkenése döntően a kalóriabevitel mennyiségétől függ, nem pedig attól, hogy azt a nap mely szakaszában fogyasztja el a diétázó. "A kalóriabevitel korlátozásával kapcsolatos döntéseket az egyén életstílusa alapján kell meghatározni, ahhoz mérten, hogy neki mi a legmegfelelőbb." - állítja Lichtenstein, "A legfontosabb, hogy mindig a számunkra hosszú távon is fenntartható módszert válasszuk a diétánkhoz."

Fotó: pixabay / Szerző: Balogh Zsuzsanna

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés