A világ legnagyobb fővárosaiban minden eddiginél több a rendkívül forró nap - derül ki egy új tanulmányból, amely szerint a veszélyes tendenciát az éghajlati válság súlyosbodásával járó perzselő hőmérséklet okozza Ázsiában.
A Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) pénteken közzétett elemzése szerint a világ 20 legnépesebb városában - ahol együttesen több mint 300 millió ember él - az elmúlt három évtizedben 52%-kal nőtt a 35 Celsius-fokot meghaladó napok száma.
A tanulmány szerint az argentin Buenos Airestől a francia fővároson, Párizson át, az egyiptomi Kairóig minden évtizedben az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével egyre több lett a rendkívül forró nap a nagyvárosokban, ami veszélyt jelent az emberi egészségre, a gazdaságra és az infrastruktúrára is.
"Az éghajlatváltozás nem csak a jövő veszélye - már most is zajlik, és egyre rosszabbá válik" - mondta Tucker Landesman, az IIED vezető kutatója egy sajtóközleményben. "Mindössze egy generáció alatt riasztóan megnőtt a világ néhány legnagyobb fővárosát érintő extrém hőségnapok száma, amit a városi hőszigethatás tovább súlyosbít" - tette hozzá.
A világ legnépesebb fővárosainak mintegy felét kitevő ázsiai városokban emelkedett a legnagyobb mértékben a hőmérséklet - ez a tendencia a közelmúltban a kontinensen végigvonuló hőhullámokban is megmutatkozott, Délkelet-Ázsiától Kínáig és Indiáig. Ázsia egyedülállóan sérülékeny az éghajlati kockázatokkal szemben, a magas népesség, a szegénység, valamint az alacsonyan fekvő területeken élő emberek nagy aránya miatt, akik ki vannak téve az árvizeknek, a tengerszint emelkedésének és más természeti katasztrófáknak is.
A legmelegebb városok listájának élén Újdelhi áll, ahol az elmúlt három évtizedben 4,222 napon regisztráltak 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet. Ez azt jelenti, hogy több napon volt hőség Újdelhiben, mint bármely más elemzett városban. 2014 és 2023 között az indiai fővárosban a napok majdnem fele (44%) érte el ezt a küszöböt, összehasonlítva az 1994 és 2003 közötti 35%-kal, valamint a 2004 és 2013 közötti 37%-kal. A fővárosi régió ráadásul egyre forróbb lesz. Május végén Delhi egyik része elérte a 49,9 Celsius-fokot – ez a város eddigi legmagasabb hőmérséklete, ami megterhelte India elektromos hálózatát és áramellátását. A hőség éjszaka is kitartott, kevés enyhülést hozva a lakosoknak.
"40 éve élünk ezen a környéken, de ilyen nyarat még sosem láttunk" - mondta a CNN-nek Kalyani Saha, a délkelet-delhi Lajpat Nagar 60 éves lakója. "Naponta csak egyszer kapunk vizet, és az perzselően forró, hacsak nem töltünk meg egy vödröt, és nem hagyjuk egész nap hűlni, mielőtt használnánk, ebben a vízben nem lehet fürdeni."
Egy delhi riksasofőr elmondta a CNN-nek, hogy kevesebb utasa van, mivel az emberek az ablak nélküli szállítási eszközök helyett a légkondicionált taxikat választják. "A testem nem bírja, de muszáj tovább bicikliznem. Hozzászoktunk a fizikai munkához, nem panaszkodunk emiatt. De ez a hőség nem normális, ennek változnia kell" - mondta a 39 éves Sagar Mandal.
Indonézia fővárosában, Jakartában az elmúlt 30 évben az egyik legnagyobb mértékben ugrott meg a 35 Celsius-fok feletti napok száma, az 1994 és 2003 közötti 28 napról 2014 és 2023 közötti 167 napra.
A dél-koreai Szöulban és a kínai Pekingben is jelentősen emelkedett a rendkívül forró napok száma. Szöulban 2018-ban 21 olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok felett volt a hőmérséklet - több, mint az előző 10 évben együttvéve. Pekingben a 35 fok feletti napok száma 309%-kal nőtt 1994 óta.
A városokban is egyre hosszabb ideig tart a magas hőmérséklet, mivel a kormányok nem tudják teljesíteni az éghajlati célokat és nem tudják kellőképpen visszafogni a kibocsátást. 2023 októberében Jakartában 30 egymást követő napon 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek - több napot, mint az 1994 és 2003 közötti teljes időszakban.
A szélsőséges hőség halálos lehet, különösen a kiszolgáltatott csoportok számára, akik nem férnek hozzá hűvös helyiségekhez. Június 11. és 19. között Delhiben 192, a hőhullámmal összefüggő haláleset történt a hajléktalanok körében, ami rekordot jelent az elmúlt öt év azonos időszakához képest - derül ki az Indiai Egészségfejlesztési Központ nevű civil szervezet jelentéséből.
A kisgyermekek, az idősek és a várandósok nagyobb veszélynek vannak kitéve a hőhullámok idején. Emellett súlyos hatással lehet a hőség az informális és órabéres munkavállalókra is, akik munkaszünetekkel szembesülhetnek, vagy választhatnak aközött, hogy otthon maradnak, vagy esetleg a veszélyes körülmények között is elvégzik a munkájukat.
A hőség a gazdaságoknak is árt, károsítja a termést és az állatállományt, és csökkenti a munka termelékenységét, különösen azokon a helyeken, ahol nincs légkondicionálás, mivel a dolgozóknak több szünetet kell tartaniuk a pihenéshez és a rehidratáláshoz.
A szélsőséges hőség pedig megterheli az infrastruktúrát, beleértve az autópályákat, utakat, elektromos vezetékeket és vasutakat, ami az ellátási lánc megszakadását, áramkimaradásokat és betegségeket okoz.
A Dartmouth College 2022-es tanulmánya szerint a szélsőséges hőség az 1990-es évek eleje óta több trillió dollárjába került a világgazdaságnak, és a világ legszegényebb és legalacsonyabb kibocsátású országai viselik a legnagyobb terhet. "A szélsőséges hőség jelentette kihívásra való reagáláshoz a politikai döntéshozóktól bátor fellépésre lesz szükség, beleértve az új valósághoz való alkalmazkodáshoz szükséges komoly beruházásokat" - mondta Landesman, az IIED munkatársa.
"Sok város esetében nem a tudás, a kapacitás vagy az erőforrások hiánya akadályozza meg a nagyszabású fellépést az éghajlatváltozás kezelésére, hanem a politikai akarat és a kormányzati eszközök hiánya" - tette hozzá.
Az elmúlt időszakban a naphire.hu is beszámolt több olyan tragikus hírről is, amelyek a pokoli forrósággal függnek össze. Ahogy mi is megírtuk, több mint 1300 ember halt meg a mekkai zarándoklaton, ugyanis 50 fokos hőségben zajlottak az események. Közben magyarokat ölt meg az elviselhetetlen forróság Görögországban, ott ugyanis napok óta brutális kánikula tombol a Thesszalonikihez közeli turistaparadicsomban, Nei Poriban.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Megvan a csodaszer? Ez a gombafajta lassíthatja bizonyos rákos daganatok növekedését A City of Hope rákkezelő központ új kutatása szerint a fehér csiperkegomba kivonata lassíthatja a prosztatarák előrehaladását azáltal, hogy gátolja a tumor növekedését és támogatja a rák elleni küzdelemben részt vevő immunsejteket.
- Ez a rejtett jele a demenciának: akár már egy évtizeddel a többi tünet megjelenése előtt felfedezhető Az, hogy elveszítjük a szaglásunkat, nem egy elhanyagolható dolog – ez akár a demencia korai jele is lehet.
- Sokkoló dolog derült ki sokak kedvenc konyhai eszközéről: mégsem olyan egészséges az air fryer? Sokkoló dolog derült ki sokak kedvenc konyhai eszközéről: az utóbbi években hatalmas népszerűségre tettek szert az úgynevezett air fryer-ek, most azonban kiderült, hogy mérgező lehet az étel, amit készítünk.
- Megkongatta a vészharangot Müller Cecília, most nagy a baj A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ visszahívott egy sokak által használt gyógyszert.