Leesett az állunk! Egészen sokkoló felfedezésre jutottak a tudósok a Mount Everesttel kapcsolatban
A Mount Everest megmászása mindig is nagy teljesítmény volt, de úgy tűnik, hogy a feladat egyre nehezebbé válik: a kutatók szerint az Everest rohamosan növekszik.
A Himalája körülbelül 50 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az indiai szubkontinens nekiütközött az eurázsiai tektonikus lemeznek - bár a legújabb kutatások szerint e lemezek szélei már az ütközés előtt is nagyon magasan voltak.
Mivel a folyamat még mindig tart, a hegység továbbra is felfelé tolódik, bár a földcsuszamlások és más események miatt ezzel ellentétes folyamat is lejátszódik, hiszen a kőzet lemorzsolódik.
Most azonban a szakértők szerint az Everest - amely jelenleg 8849 méter magas - a szomszédos folyók eróziója következtében további növekedést tapasztalt a magasságában - írja a The Guardian.
A kutatócsoport szerint ez a folyamat azt eredményezte, hogy az Everest az elmúlt 89 000 év során további 15-50 métert nőtt, és ez napjainkban is tart.
"Tanulmányunk azt mutatja, hogy még a világ legmagasabb csúcsa is folyamatos geológiai folyamatoknak van kitéve, amelyek viszonylag rövid geológiai időintervallumban mérhetően befolyásolhatják magasságát" - mondta Jingen Dai professzor, a pekingi Kínai Földtudományi Egyetem társszerzője.
Dai megjegyezte, hogy az Everest egyfajta anomália, mivel csúcsa mintegy 250 méterrel magasabb, mint a Himalája többi legmagasabb hegye. Emellett az adatok arra utalnak, hogy az Everest hosszú távú és rövid távú emelkedési üteme között eltérés van.
"Ez felvetette a kérdést, hogy van-e olyan mögöttes mechanizmus, amely még magasabbra emeli az Everest anomális magasságát" - emelte ki Dai.
A Nature Geoscience című folyóiratban Dai és kollégái arról számolnak be, hogyan hoztak létre számítógépes modelleket a Himalája folyóhálózatainak fejlődésének feltárására.
Eredményeik arra utalnak, hogy körülbelül 89 000 évvel ezelőtt az Everesttől északra fekvő Arun folyó felső szakasza - amely a Tibeti-fennsíkon kelet felé áramlott - összeolvadt az alsó szakaszával, az utóbbi északi eróziójának eredményeként. Ennek eredményeképpen az Arun folyó teljes hossza a Kosi folyórendszer részévé vált.
A kutatócsoport szerint a "folyó befogásából" eredő átrendeződés az Everest közelében a folyó eróziójának növekedését és az Arun folyó szurdokának kialakulását eredményezte.
"Abban az időben hatalmas mennyiségű további víz áramlott az Arun folyón keresztül, ami több üledéket szállíthatott, több alapkőzetet erodálhatott, és a völgy aljába vághatott" - hangsúlyozta Dr. Matthew Fox, a kutatás társszerzője, a University College London munkatársa.
A kutatók szerint a földkéreg súlyának csökkenése, ahogy ez az anyag eltávolításra került, a környező földterület felemelkedéséhez vezetett - ez az izosztatikus visszapattanás néven ismert folyamat.
A kutatócsoport becslése szerint a folyamat következtében az Everest évente 0,16-0,53 mm-t emelkedik, és a szomszédos Lhotse és Makalu, a világ negyedik és ötödik legmagasabb csúcsa is hasonló ütemben növekszik.
"Ez a hatás nem fog a végtelenségig fennmaradni" - mondta határozottan Dai. "A folyamat addig fog folytatódni, amíg a folyórendszer el nem éri az új egyensúlyi állapotot".
Mikaël Attal professzor az Edinburghi Egyetemről, aki nem vett részt a munkában, azt mondta, hogy bár a fenti folyamat jól ismert jelenség, viszonylag ritka.
"Ami ebben a tanulmányban egyedülálló, az annak bemutatása, hogy a folyók [medrének változásából] eredő erózió a Föld felszínének ilyen drámai reakciójához vezethet: egy Nagy-London méretű terület néhány tíz métert emelkedik több tízezer év alatt, ami gyors" - mondta.
Attal azonban megjegyzi, hogy ez a visszapattanás csak töredékét magyarázza a Himalája legmagasabb csúcsai szokatlan magasságának. Fox ugyanis megjegyezte, hogy más mechanizmusok, például a földrengésciklusokkal járó tektonikus feszültségek és a hegyi gleccserek elvesztése is okozhat kiemelkedést.
Dr. Elizabeth Dingle, a Durhami Egyetem munkatársa szerint a tanulmány eredményei az Everesten túl is fontosak lehetnek.
"A Himalájában más folyók [medrének változásai] is ismertek" - mondta - "ezért érdekes lenne tudni, hogy máshol, vagy tágabb értelemben más tektonikusan aktív hegyvonulatokban is fennmaradtak-e hasonló hatások".
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Vigyázat, óriási veszély: a mesterséges intelligencia lehallgathatja a munkahelyi beszélgetéseidet Nagyon vigyázni kell azzal az innovatív irodai technológiával, amely a mesterséges intelligenciát használja, ugyanis képesek vele lehallgatni a munkahelyi pletykákat és beszélgetéseket. Sajnos fennáll a veszélye annak is, hogy a technológia kiszivárogatja a céges titkokat.
- Azt hitted neked kell sokat várni? Ez a nő 48 év után tudta meg, miért nem kapott választ az álommunkahelyéről Egy nő, aki 48 éven át azon tűnődött, hogy miért nem válaszoltak álmai álláspályázatára, végre rájött, mi történt.
- Kiköptük a kávét: az RTL sztárja szerint simán lehet, hogy lapos a Föld Az X-Faktor egyik zsűritagja szerint „be van bizonyítva, hogy laposföld is létezhet”.
- Sokk a Sztárboxban: mit művelt Noszály Sándor, miután kiütötte Pulai Imrét? Már az első menetben kiütötte ellenfelét Noszály Sándor a Sztárboxban.