Olaszország nem az Egy övezet, egy út részeként kívánja folytatni az együttműködést Kínával, hanem egy új stratégiai megállapodás keretében - erről Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője beszélt az ATV Spirit Keleti Szemle című műsorában.
2019-ben nem kis meglepetésre jelentette be Róma, hogy az első G7-es országként csatlakozik a kínai infrastrukturális programhoz. Ehhez képest most az a hír látott napvilágot, hogy Olaszország kilép az Egy övezet, egy út programból.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a kilépéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy nagy reményeket fűztek az olaszok a kezdeményezéshez való csatlakozáshoz. Azt várták, hogy tovább bővülnek a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, és ebből profitálhatnak.
A szakértő úgy látja: "eltelt néhány év, és azért azt nem mondanám, hogy csalódottak Olaszországban, inkább azt fogalmazzák meg, hogy a lehetőségeket nem sikerült úgy és olyan formában kihasználni, hiszen például az olasz export az nem tudott olyan mértékben növekedni, mint például a kínai export Olaszországban. És Olaszországban azt látják, hogy vannak olyan más Európai uniós országok, amelyek intenzívebben tudnak kereskedni Kínával, sőt még az utóbbi években, annak ellenére, hogy nincsenek benne az Egy övezet, egy út kezdeményezésben, még látványosabban tudták szorosabbra vonni az együttműködést." Pásztor Szabolcs hozzátette, hogy valójában az olasz kormány inkább újragondolná a stratégiai együttműködés formáját Kínával.
![](https://storage.googleapis.com/naphire/keleti-szemle-1.inbox800x450.jpg)
Moldicz Csaba, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés eredetileg Új selyemút néven indult, jelezve ezzel is azt, hogy ennek a valódi célja nem más, mint a kereskedelem megerősítése Ázsia és Európa között. Hozzátette, a kereskedelem lebonyolításához a termékek mellett infrastruktúrára is szükség van, de ezen a téren azonban Közép-Ázsiában komoly hiányosságok vannak. „Az elsődleges cél az az első verzióban az volt, hogy ezeket az utakat, selyemutakat újraépítsük” – hangsúlyozta a szakértő.
Moldicz szerint az, hogy kiegészült az elnevezés az övezet szóval arra utal, hogy nemcsak szárazföldi kapcsolatról van szó, hanem a tengereken való kereskedés erősítéséről is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egy gazdasági integrációt látunk, hiszen a kezdeményezés mögött nincs egy intézmény, hanem a két térség közti kereskedelem fellendítése az igazi cél. Ugyanakkor bekapcsolódott ebbe a folyamatba Afrika, a Közel-Kelet vagy éppen Dél-Amerika. A 2023-as évközi adatok alapján pedig az Egy övezet, egy út kezdeményezésnek már 148 ország a részese.
Az olasz helyzetre reflektálva Moldicz megjegyzi, hogy ebben az a legérdekesebb, hogy az itáliai félsziget egyetlen nyugat-európai országként csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez. Szerinte most annyi történt, hogy nem újították meg ezeket a szerződéseket, hanem Róma és Peking új stratégiai megállapodás keretében kívánja folytatni az együttműködést.
A teljes adás itt tekinthető meg:
Kapcsolódó cikkek
- Drámai vallomást tett a moszkvai autórobbantás gyanúsítottja: ukrán megbízásból követhette el tettét A RIA orosz állami hírügynökség pénteken közzétett egy videofelvételt, amelyen egy orosz állampolgár beismerte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából robbantotta fel a héten Moszkvában egy katonatiszt gépkocsiját.
- Félelmetes robbanás rázta meg Bulgáriát, halálos baleset történt egy tűzijátékgyárban Robbanássorozat történt csütörtök éjjel egy bulgáriai tűzijátékgyárban a főváros, Szófia közelében fekvő Elin Pelinben; a balesetben egy ember meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült - közölték a hatóságok.
- Hullanak a fejek a Kremlben: korrupció miatt vették őrizetbe a volt orosz miniszterhelyettest Őrizetbe vették Dmitrij Bulgakov volt orosz védelmi miniszterhelyettest, és korrupció miatt vádat emeltek ellene - közölte pénteken az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
- Újra megmozdult a föld Nápolyban, 4-es erősségű földrengést mértek A földrengések nem ritkák a dél-olasz térségben, azonban ez a mostani kifejezetten erősnek számít a megszokottakhoz képest.