Ijesztő, ami Békés vármegyében történik: több mint 100 földrengés volt augusztus végén

Ahogy arról korábban a naphire.hu is beszámolt, augusztus 19-én szokatlan eseménysorozat kezdődött Békés vármegyében: rengetegszer megmozdult a föld Az első, kis földrengést követően 30 perccel később, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1 magnitúdójú rengés is kipattant, amelyeket már nem csak a műszerek, hanem sok ember is érzékelt. Akkor a Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt 99 darab földrengés pattant ki. Szeptember 8-án, Szarvastól tíz kilométerre egy 3,1 magnitúdójú földrengés is volt.

Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék egyetemi tanára a békési földrengések kapcsán az Indexnek elmondta: „Átmeneti helyzetben vagyunk, nem olyan helyen élünk, ahol mindennaposak a földrengések, és az erősebbek is relatíve sűrűn előfordulnak, mint például Japánban, Chilében, Kaliforniában vagy Törökországban. Ugyanakkor a másik oldalon nem is vagyunk olyan helyen, ahol egyáltalán nem fordul elő ilyen. Átmeneti zónában vagyunk, ahol ritkán vannak olyan rengések, amelyek az ország nagyobb részén riadalmat keltenek, és valamennyi kárral járnak.”

Az egyetemi tanár elmagyarázta: a földrengéseket a kőzetlemezek egymáshoz képesti mozgása okozza. Gyűlik a feszültség a kőzetekben, majd amikor az egyik eltörik, több éves, évtizedes, akár évszázados elmozdulási deficit szabadul fel, és elmozdulás történik. Mint mondta, akár tízméternyi elmozdulásra is gondolhatunk, az év eleji, törökországi földrengésnél körülbelül háromméternyi mozgás történt.

„A Kárpát-medencében viszont pár milliméter/év nagyságrendű mozgások figyelhetők meg, így, ha sokáig „befagy az elmozdulás”, akkor sem halmozódik fel akkora energia, hogy az később erősebb földrengést okozzon” – hangsúlyozta a szakember. 

Beszélt arról is, hogy a 4-es magnitúdó Magyarországon nem számít rendkívülinek, vagy erős földrengésnek. „Magyarországon körülbelül egy éve készítettek földrengés-veszélyeztetettségi térképet, ebből kiderült, hol vannak olyan geológiai szerkezetek Magyarország alatt, amelyek földrengés okozására képesek. A Szarvas környéki vonal is szerepel ezen. Összességében az sem meglepő, hogy földrengésraj történt, bőven száz feletti utórengéssel” – tette hozzá. 

Az egyetemi tanár kitért arra is, hogy szerinte biztos, hogy nem emberi tevékenység okozta a békési rengéseket. Megjegyezte: ehhez bizonyítani kellene azt, hogy a földrengés területén az elmúlt időszakban az ember ebben a mélységben intenzíven megbolygatta a rétegeket, több kilométer mélységű fúrással vagy rétegrepesztéssel.