Az orosz félnek adatai vannak arról, hogy Franciaországban már felkészítés alatt áll egy Ukrajnába vezénylendő katonai kontingens, amely kezdetben mintegy kétezer fős lesz - közölte Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója kedden kiadott közleményében.
"Az ország (Franciaország) jelenlegi vezetése semmibe veszi az egyszerű franciák halálát és a tábornokok aggodalmait. Az orosz SZVR-hez eljutott adatok szerint már készül az Ukrajnába küldendő kontingens. A kezdeti szakaszban a létszáma körülbelül kétezer fő lesz" - mondta Nariskin a TASZSZ hírügynökség által ismertetett állásfoglalásában.
Az SZVR igazgatója szerint a francia hadsereg attól tart, hogy egy ilyen jelentős alegységet nem lehet észrevétlenül átdobni Ukrajnába, és ott állomásoztatni.
- hangoztatta Nariskin. Az orosz kémfőnök szerint Emmanuel Macron francia elnök azért halogatja annak elismerését, hogy francia katonák estek el Ukrajnában, mert újabb tiltakozásoktól tart a hazájában zajló gazdatüntetések közepette. A Nariskin által kiadott közlemény értelmében az Elysée-palotában azt mondják, hogy a francia halottak száma már átlépte azt a küszöböt, amely pszichológiai szempontból jelentősnek mondható.
Az SZVR-főnök úgy vélekedett, hogy a francia hadsereg már most "láthatóan aggódik" amiatt, hogy megnőtt az Ukrajnában elesett franciák száma. Megjegyezte: csak január 17-én, amikor Harkiv mellett egy orosz csapás megsemmisítette külföldiek egy ideiglenes telepítési helyét, "több tucat francia állampolgár" vesztette életét, és azóta "az ilyen csapások normává váltak az ukrajnai konfliktusban ". Nariskin szerint a francia védelmi minisztérium nem hivatalosan elismerte: az ország a 20. század második felében lezajlott algériai háború óta nem szenvedett el ekkora veszteségeket külföldön - írja az MTI.
"A katonai vezetés a francia hadsereg aktív középparancsnok tisztjeinek elégedetlenségétől is tart. Ilyenek +aránytalanul nagy számban+ vannak a halottak között, és már a jelenlegi szakaszban is problémákat tapasztalnak azzal kapcsolatban, hogy +önkénteseket+ találjanak az ukrajnai hadszíntérre a rotációra és a +kiesettek pótlására+" - közölte Nariskin.
Az SZVR igazgatója által megosztott információk értelmében Párizs nemcsak a veszteségek nagyságát, hanem a francia hadsereg ukrajnai szerepvállalásának a tényét is gondosan eltitkolja. Mint mondta, emiatt az érintettek igyekeznek megoldást találni olyan gyakorlati kérdésekre, mint a halottak eltemetése, a családoknak fizetendő kártérítés és a rokkantnyugdíj. Nariskin szerint ez megköveteli a megfelelő dokumentációt, "a halál kettős könyvelésének" folytatása pedig maga után vonhatja az elégedetlen rokonok pereskedését.
Korábban Emmanuel Macron francia elnök egy Ukrajna ügyében tartott párizsi konferenciát követően nyilatkozva nem zárta ki egyértelműen annak lehetőségét, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába. Macron azt is mondta, hogy a Nyugat mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne kerülhessen ki győztesként a konfliktusból.
Az orosz védelmi minisztérium múlt csütörtökön közölte, hogy az ukrajnai "különleges hadművelet" során eddig összesen 5962 külföldi "zsoldost" semmisítettek meg, akik közül 147 volt francia.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Mégis mi történik Dél-Koreában? Először szükségállapotot hirdettek, majd pár órával később visszavonták azt Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
- Ilyen nincs! Ellopták a sztárséf karácsonyi vásárra készített pitéit Kiraboltak Észak-Angliában egy pitéket szállító furgont, amiből 2500 süteményt tulajdonítottak el. Ezeknek az értéke nagyjából 25 000 font lehetett.
- Elszabadult a pokol: késsel támadt a rendőrökre egy fiatal férfi A férfi először a feleségére támadt rá, majd pedig a kiérkező rendőröket fenyegette meg halálosan.
- Pillanatok alatt a szakadék szélére sodorta Dél-Koreát saját elnöke Dél-Koreában évtizedek óta nem látott válság robbant ki, miután Jun Szogjol elnök 1979-80 óta először hadiállapotot hirdetett az országban – a lépése azonnal tüntetéseket váltott ki az ország parlamentjének közelében. A tüntetők máris összecsaptak a rendőrökkel.