Sokan akár évekig is őrizgetik egy-egy elhunyt hozzátartozójuk számát a telefonjukban, de ez veszélyes lehet, figyelmeztetnek a szakemberek.
Talán azért, mert azt gondolják, így van némi ráhatásuk a megmásíthatatlan valóságra. Ám a telefonszámokba, személyes közösségimédia-profilokba vagy Messenger-üzenetekbe csontosult múlt nem szolgálja minden esetben a lelki sebek gyógyulását – írja a divány.hu.
„Ha valakinek megszűnik az előfizetése például azért, mert elhunyt, elfogadott ügymenet, hogy a szolgáltatók jelentős része bizonyos idő elteltével újra kiosztja az adott telefonszámot.
Sokan képtelenek kitörölni elhunyt hozzátartozójuk számát a telefonjukból, mert az számukra
végleges búcsú lenne, amit nem tudnak megtenni.
– mondja dr. Zelena András egyetemi docens, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) tanszékvezetője.
Ugyanez a helyzet a Messenger-üzenetek törlésével vagy a Facebook-profil emlékoldallá alakításával.
Ha nem tudjuk lezárni és elengedni a múlthoz kapcsolódó érzelmeinket, az nemcsak megrekeszti a gyászfolyamatot, hanem folyamatosan vissza is lépteti egy-egy fokozattal, és ez visszatartja a gyász és az egykori szerettünkkel, ismerősünkkel folytatott kapcsolat minőségi átdolgozásának lehetőségét.
Ugyanez a helyzet a profiloldal törlésével kapcsolatban is a Facebookon, ahol már meg lehet jelölni egy olyan hagyatéki kapcsolattartót, akinek validálásával emlékprofillá alakítható vagy törölhető is valakinek a halála után a profiloldal.
Ez azért jó, mert a későbbiekben nem traumatizálják az olyan üzenetek az ismerősöket, hogy köszöntsenek fel születésnapján valakit, aki egyébként már meghalt.
Az elhunyt szeretteink emlékéhez való ragaszkodás nem új keletű, csupán az évek előrehaladtával és a technika fejlődésével változott, átalakult.
Különösen az olyan tragédiákat nehéz feldolgozni, mint azt, amikor nemrég borzalmas szánkóbalesetben vesztette életét két tizenéves fiú.
Régebben mumifikálásnak hívták, ha valakinek az íróasztalát, a szobáját vagy azt az intim terét, például az olvasófotelét megőrizték úgy, ahogyan azt az illető „ott hagyta”, vagyis ahhoz a tárgyhoz többé nem nyúltak.
Az emlékmumifikálás sokféleképpen megjelenhetett, a technikai fejlődésével csupán a formája változott meg.
Dr. Zelena András úgy véli, a gyászfolyamatban, elhunyt szerettünk halálnak feldolgozása során helyénvalóbb megtalálni azt az egészséges időpillanatot, amikor sikerül lezárni a múltat.
Ezt nem szabad sürgetni, elkapkodni, mindenki saját maga érzi, hogy mikor van erre igazán szüksége, mikor van olyan lelkiállapotban, hogy erre képes. De az semmi estre sem jó, ha ez a lezárás évekig elhúzódik, függőben marad – ajánlja a szakember.
Kapcsolódó cikkek
- Már dolgoznak a tudósok egy sokkal egészségesebb fehér kenyér előállításán A tudósok egy olyan új kenyértípust próbálnak létrehozni, amely ugyanolyan egészséges, mint a teljes kiőrlésű kenyér, de kinézetre és ízre olyan, mint fehér társa.
- Nem álom, valóság: a repülőtér, ahol még sosem veszett el csomag Miközben Szingapúr és Doha repülőterei egymással versengenek a „világ legjobbja” címért, egy másik légiközlekedési csomópont egy másik eredményre összpontosít. A japán Kansai nemzetközi repülőtér (KIX) 30 éve nem veszített el egyetlen poggyászt sem.
- Nem csak a kedvünket ronthatja el, ha jól feldühítenek: ijesztő következtetésre jutottak az orvosok Érezte már úgy, hogy a haragja az egész testét elönti, sőt, az ereiben folyik? Nos, egy új kutatás szerint ez nem is áll olyan távol az igazságtól.
- Több százan haltak meg a Mount Everesten, mégis rengetegen vágynak a csúcsra - kiderült, miért Mi kell ahhoz, hogy felmásszunk a világ legmagasabb csúcsára, és egyáltalán mi lehet a motiváció?