A Michigani Egyetem és a Dartmouthi Egyetem új tanulmánya szerint befolyásolhatja a demencia diagnózisának esélyét az, hogy hol élnek az emberek az Egyesült Államokban.
A kutatók szerint közel 7 millió amerikait diagnosztizáltak már demenciával, és további millióknak vannak tünetei, de hivatalosan még nem diagnosztizálták őket.
A tanulmány szerzői megállapították, hogy egyes régiókban akár kétszer akkora esélye lehet egy személynek arra, hogy megkapja a sokkoló diagnózist a demenciáról, mint más régiókban. Például, ha valaki a texasi Wichita Fallsban él, kétszer akkora valószínűséggel kaphat diagnózist, mintha az észak-dakotai Minotban élne – írja a New York Post.
„Még egy 80 éves emberekből álló csoporton belül is, attól függően, hogy hol élsz, kétszer nagyobb eséllyel kaphatsz diagnózist” – mondta Dr. Julie Bynum, a tanulmány vezető szerzője.
A múlt héten megjelent kutatás szerint az eltérés a fekete és a spanyolajkú emberek, valamint a kockázati tartomány fiatalabb, 66 és 74 év közötti korosztálya esetében volt a legszembetűnőbb.
A kutatók a Medicare és a demográfiai adatok felhasználásával két térképet készítettek. Az első az egyes régiókban a hivatalos diagnózist kapott emberek százalékos arányát mutatja. A második térkép megbecsüli, hogy ennek a százalékos aránynak mekkorának kellene lennie az életkor, a faj, az iskolai végzettség, az elhízás és más demencia kockázati tényezők alapján.
„Gyakran mesélünk arról, milyen nehéz diagnózist kapni, és talán valóban nehezebb bizonyos helyeken” – magyarázta Bynum. „Ez nem csak a képzeletünk szüleménye. Valójában helyenként tényleg különbözik” – tette hozzá.
A demencia leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór, egy legyengítő, progresszív neurológiai állapot. Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát növelő életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás és az alkoholfogyasztás, a rossz alvás, a magas vérnyomás, a társadalmi elszigeteltség, a magas koleszterinszint és a mozgásszegény életmód. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a diagnózis valószínűsége inkább az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, valamint a nyelvi és kulturális akadályokkal függ össze, mint az egyéni kockázati tényezőkkel.
A demencia diagnosztizálása bonyolult folyamat lehet, mivel nem létezik egyetlen teszt, amely kimutatja, hogy valaki demenciában szenved. Az orvos a diagnózis felállításához kognitív vizsgálatokat, agyi szkenneléseket és pszichiátriai értékeléseket használhat.
A hivatalos diagnózis kulcsfontosságú ahhoz, hogy a betegek hozzáférjenek a legújabb biomarker tesztekhez, agyi képalkotó vizsgálatokhoz és a demencia lassítására szolgáló gyógyszerekhez, valamint - mivel az Egyesült Államokról van szó -, hogy ezek költségeit a biztosítás fedezze.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság nemrégiben engedélyezte a Kisunla és a Leqembi gyógyszereket a korai stádiumú Alzheimer-kór kezelésére.
Egyébként még az olyan esetekben is, ahol a kezelés nem lehetséges, a diagnózis segíthet a beteg gondozási tervének kialakításában. Bynum azt reméli, hogy a tanulmány eredményei változást indítanak el.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Hatalmas áttörés: Elon Musk legújabb agyi chipjével a vakok visszanyerhetik a látásukat Elon Musk Neuralink nevű cége megkapta az "áttörést jelentő eszköz” státuszt egy olyan implantátumra, amelynek célja, hogy vak betegek visszanyerjék látásukat.
- Megvan a hosszú élet titka: döbbenetes, de így tényleg lassíthatod az öregedést Az utazás késleltetheti az öregedési folyamatot, és javíthatja a fizikai és mentális egészséget - derült ki a Journal of Travel Research című folyóiratban megjelent új tanulmányból, amelyet az ausztráliai Edith Cowan Egyetem (ECU) kutatói végezték el.
- Fáradt, fáj a feje és még lázas is? Lehet, hogy elkapta a Covid új variánsát Az XEC-variánst még júniusban azonosították a szekemberek és az előrejelzések szerint hamarosan domináns típussá válhat Európában.
- Előbb vagy utóbb mindenkibe ültetnek agyi chipet? Rengeteg tudós dolgozik azon, hogy olyan agy-számítógép interfészeket fejlesszenek, amelyek a memóriavesztéstől kezdve a beszédhibákon át a bénulásig mindenre alkalmazhatóak. Elon Musk, a Neuralink egyik alapítója pedig azt mondta, hogy a vállalatának hosszú távú cálja az, hogy "szuperképességeket adjon az embereknek." De vajon előfordulhat az, hogy a jövőben mindnyájan egy chippel a fejünkben éljünk?