Brutális gyilkosság Budán

Több embert is kivégeztek, majd feldaraboltak, testük darabjait pedig több városban is közszemlére tették.

Az 1655-ban, az Arad környékén fekvő Pécskán született Szegedinác Péró egész életét a török elleni harcban töltötte, idős korára a Maros mellékén fekvő határőrvidéki kerületben a kapitányságig jutott – írja a Rubicon.hu.

A török kiszorításával azonban a Maros menti katonai körzet elvesztette jelentőségét, ezért megkezdték a folyótól északra fekvő területek betagolását a vármegyékbe, ami komoly feszültségekhez vezetett. Közben pedig az udvar térítő politikába kezdett a betelepülő ortodox szerbek körében. Szegedinác Péró és néhány határőrvidéki kapitány szervezkedni kezdett, hívó szavuk a vallásukban sértett szerbek és a nyakukba kapott birtokosok hatalmaskodásait megelégelő magyar jobbágyokra is hatott.

A vezér a tényleges hadmozdulatokban már nem vett részt, ugyanis az aradi várparancsnok már május 3-án elfogatta őt, ennek hatására pedig a szerb kapitányok a Gyulát ostromló magyarok ellen fordultak.

A lázadás leverése után 1735. augusztus 10-én felállt egy vizsgálóbizottság, mely az összes vádlottat Budára rendelte. Szegedinác Pérót és a békésszentandrási vezetőket halálra ítélték, míg a mozgalom ellen forduló szerb kapitányoknak kegyelmet adtak. A kerékbetöréssel kivégzett 80 éves Péró és társai testét felnégyelték és azok darabjait elrettentésül elküldték a lázadás központjául szolgáló békési faluba, valamint kitűzték őket Nagyváradon, Debrecenben és Sarkad városában.