Veszélybe sodorjuk a Balatont, súlyos figyelmeztetés jött

A szakemberek egy alig érzékelhető problémára, az emberi beavatkozások okozta gondokra irányították a figyelmet a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakmai eseményén. Vázolták, hogy a gyógyszermaradványok, fogamzásgátló hormonszármazékok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő és más mezőgazdasági szerek, mikroműanyagok és egyéb anyagok miként kerülnek a Balatonba, és hogy mindez milyen hatással lehet rá. 

Az esemény előadói egyetértettek abban, hogy a tóba kerülő emberi eredetű szennyező anyagok veszélyeztetik a vízi ökoszisztémát, csökkentik a biológiai sokféleséget és hozzájárulhatnak a Balaton működésének megváltozásához - írja az Infostart a hirbalaton.hu tudósítása nyomán. 

• a döntéshozók megfelelő (ellenőrzött) szabályozásokkal lépjenek fel a veszélyes anyagok használatának csökkentése érdekében a Balaton partközeli zónáiban, például a vasút melletti gyomirtás módszerének megváltoztatása, illetve a mezőgazdasági gyom-, gomba- és rovarirtó szerek használatának szigorítása révén, valamint praktikusan segítsék elő a kiskertekben, háztartásokban feleslegként megjelenő növényvédő szermaradványok és azok csomagolásának visszagyűjtési lehetőségét;
• a tó körüli települések állandó lakosai, az üdülőtulajdonosok és a Balatonhoz érkező turisták nagyon sokat tehetnek az általuk felhasznált, és jelenleg a természetbe kerülő kockázatos anyagok (például gyógyszermaradványok, UV-szűrő vegyületek, növényvédő szerek, mikroműanyagok) mennyiségének csökkentésével, azok (környezet)tudatosabb használatával és hulladékaik figyelmesebb kezelésével;
• felmérhetetlen a parti zóna élővilágának, a nádasoknak és más életközösségek ökoszisztéma szolgáltatásainak értéke a felszíni vizekbe bekerült emberi eredetű (mikro)szennyezések ártalmatlanításában, ezért kíméletük, fennmaradásuk és megőrzésük kiemelten fontos feladat.

Vargha Márta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezető szakértője közölte azt is, hogy a lakosság számára az ivóvízminőség szempontjából a legnagyobb aggodalmat a gyógyszermaradványok és más szerves mikroszennyezők jelentik.

A „Tiszta ivóvíz” Nemzeti Kiválósági Program keretében a Dunától a fogyasztókig követték nyomon a mikroszennyezők sorsát. A Dunában legnagyobb mennyiségben röntgen kontrasztanyagok, nem szteroid gyulladáscsökkentők és ipari szennyezők jelentek meg, de a parti szűrés ezeket is hatékonyan eltávolította. Kockázatértékelési számítások igazolták, hogy az ivóvízzel bevitt szerves mikroszennyezők egészségkockázata elhanyagolható. A felszíni vizekben azonban algákra és halakra veszélyt jelenthetnek, így a kibocsátáscsökkentés elsődleges fontosságú.

Tóth Gergő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója arról számolt be, hogy a Balaton és részvízgyűjtő területén végzett hat-éves növényvédőszer-monitoring során 63 peszticid maradványt mutattak ki felszíni víz-, és üledékmintákból. Ezen időszak alatt a gyomirtó szerek jelenléte dominált (~50 százalék), melyet közel azonos arányban a gombaölők és rovarirtók/repellensek követték. A vízmintákban átlagosan 5-6 vegyületet azonosítottak, 0,01-17,2 µg/L-es koncentráció-tartományban. A domináns vegyületek a DEET (szúnyog- és kullancsriasztó termékek hatóanyaga), a terbuthylazine gyomirtó, a már közel két évtizede betiltott atrazine gyomirtó, illetve két bomlástermék, az AMPA és a desethyl-atrazine voltak.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!