Milyen hatással lesznek az amerikai választások a közel-keleti helyzetre?

A legutóbbi felmérések szerint az izraeliek mintegy kétharmada inkább Donald Trumpot látná újra a Fehér Házban. Sok palesztin azonban egyik jelöltben sem lát sok reményt, az általános megítélés szerint a demokraták rosszak, de ha Trumpot választják meg, akkor még rosszabb lesz.

Amikor legutóbb Donald Trump volt az elnök, Izrael miniszterelnöke annyira elégedett volt, hogy egy települést is elnevezett róla. A Trump Heights egy elszigetelt, előregyártott házakból álló település a sziklás, aknákkal tarkított Golán-fennsíkon, ahol egy sasszobor és menóra őrzi a bejárati kaput. Ez volt Trump jutalma azért, mert elismerte Izrael területi igényeit a Golán-fennsíkra, amelyet az 1967-es háborúban foglalt el Szíriától, majd 1981-ben magához csatolt

Az ott lakók - két tucat család és néhány elszállásolt katona - számára az a kérdés, hogy a republikánus jelölt Trump vagy demokrata riválisa, Kamala Harris milyen hatással lehet Izrael érdekeire a térségben.

Elik Goldberg és felesége, Hodaya négy gyermekükkel a kis vidéki közösség biztonsága miatt költöztek Trump Heightsba. A család folyamatosan figyelemmel követi Izrael háborúját a Hezbollahhal, amely egyre fokozódik az északi határon, tíz mérföldre tőlük, a libanoni határon.

"Az elmúlt egy évben a mi gyönyörű zöld szabad területünket füst borítja. Ez egy háborús övezet, és nem tudjuk, mikor lesz vége” - mondta Elik, hozzátéve, hogy azt szeretné, ha az új amerikai kormány "helyesen cselekedne." Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy támogatni kell Izraelt. "Támogassuk a jókat, és legyen meg bennünk a józan ész a jó és rossz megkülönböztetéséhez” – mondja.

Ez az a fajta nyelvezet, amit gyakran hallani Izraelben. És ez az a fajta nyelvezet, amit Trump is megért. Trump elnyerte az izraeli vezető, Benjamin Netanjahu támogatását korábbi elnöksége idején, amikor felmondta az iráni nukleáris megállapodást, amelyet Izrael ellenzett, történelmi normalizációs megállapodásokat kötött több arab országgal, és elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának - szemben az Egyesült Államok korábbi, több évtizedes politikájával.

Netanjahu egyszer Trumpot a legjobb barátnak nevezte, akit Izrael valaha is a Fehér Házban látott. A mostani kampányidőszakban az izraeli vezető nem rejtette véka alá a republikánus jelölt iránti elismerését - és a felmérések szerint nincs egyedül - írja a BBC. A legutóbbi felmérések szerint az izraeliek mintegy kétharmada inkább Trumpot látná újra a Fehér Házban. Kevesebb mint 20 százalékuk szeretné, ha Kamala Harris nyerne, és egy felmérés szerint Netanjahu saját támogatói között ez az arány mindössze 1 százalék.

A 24 éves Gili Shmuelevits azt mondta, hogy Harris "megmutatta az igazi arcát", amikor egy tüntetésen úgy tűnt, hogy egyetért azzal a tüntetővel, aki népirtással vádolta Izraelt. Az alelnök akkor azt mondta: "amiről beszél, az valós." Később azt mondta: nem gondolja, hogy Izrael népirtást követne el. Egy másik izraeli, Rivka pedig azt mondta: "100%-ban Donald Trump mellett van." 

"Jobban törődik Izraellel. Erőt mutat az ellenségeinkkel szemben, és nem fél. Megértem, hogy az emberek nem szeretik őt, de nekem nem kell szeretnem őt. Nekem arra van szükségem, hogy jó szövetségese legyen Izraelnek” - mondta.

Sok ember véli úgy, a jó szövetségesek soha nem gyakorolnak nyomást barátaikra, sosem kritizálnak vagy korlátoznak. A gázai háború éket vert Izrael és amerikai szövetségese közé. Harris határozottabban felszólalt a gázai tűzszünet mellett, és nagyobb hangsúlyt fektetett a humanitárius kérdésekre. Miután júliusban találkozott Netanjahuval a Fehér Házban, kijelentette, hogy „nem fog csendben maradni” a gázai helyzettel kapcsolatban, és kifejezte Netanjahunak „komoly aggodalmát az emberi szenvedés mértéke” és az ártatlan civilek halála miatt.

Trump szerint viszont a háború célja Izrael "győzelme”, és a múltban ellenezte az azonnali tűzszünetet, állítólag azt mondta Netanjahunak, hogy "tedd, amit tenned kell”.

Sok palesztin azonban egyik jelöltben sem bízik. "Az általános megítélés szerint a demokraták rosszak, de ha Trumpot választják meg, még rosszabb lesz” - mondta Musztafa Barghouti, a megszállt Ciszjordániában élő elismert palesztin elemző és politikus. "A fő különbség az, hogy Kamala Harris érzékenyebb lesz az amerikai közvélemény változására, és ez azt jelenti, hogy inkább a tűzszünet mellett áll ki" - fogalmazott.

A gázai háború nyomán az USA szövetségesei, például Szaúd-Arábia egyre inkább sürgetik a palesztin megalakítását, de erre egyik jelölt sem tett vállalást a kampányban.

"Az általános érzés az, hogy az Egyesült Államok drasztikusan megbukott a nemzetközi jog védelmében, többször cserbenhagyta a palesztinokat [és] az Izrael iránti teljes elfogultság oldalára állt” - mondta Mustafa Barghouti, hozzátéve, hogy a palesztin állam kérdése nem más, mint egy szlogen. 

Az olyan szélesebb regionális kérdésekben, mint Irán, a két jelölt történelmileg eltérő megközelítést alkalmaz. 

„Lehet, hogy Trump keményebben játszana, és az irániak tétovábbak lennének, ha ő lenne az elnök” - mondta Danny Ayalon, Izrael volt amerikai nagykövete, de szerinte könnyű túlértékelni a két jelölt közötti különbségeket. 

Harris és Trump is arról beszél most, hogy új megállapodást kell kötni, hogy megakadályozzák Irán útját az atomfegyverhez, és mindketten szeretnék kiterjeszteni az Izrael és a szomszédos arab országok - különösen Szaúd-Arábia - közötti normalizációs megállapodásokat. Ami más lenne, az a megközelítésük.

"Azt hiszem, ha Kamala Harris lesz [a Fehér Házban], az irány alulról felfelé fog haladni” - mondta Danny Ayalon, ami azt jelenti, hogy a gázai és libanoni tűzszünet lenne az első, mielőtt az Iránnal vagy az új regionális szövetségekkel kapcsolatos nagyobb kérdésekre térnének rá.

Szerinte Trump esetében "az irány felülről lefelé mutatna", vagyis az iráni konfliktus rendezése felől próbálja majd megközelíteni a különböző színtereket a Közel-Keleten.

Politikai bennfentesek Izraelben és az Egyesült Államokban egyaránt úgy látják, hogy Kamala Harris közelebb áll Amerika hagyományos kétpárti álláspontjához a közel-keleti külpolitikával kapcsolatban - Donald Trump mind a barátokkal, mind az ellenségekkel szemben hajlamosabb ad hoc megállapodásokat kötni vagy akár konfliktusokba belesodródni.

Ayalon azonban úgy véli, hogy nem csak a politika van hatással az izraeli közhangulatra. "Biden egész évben támogatta Izraelt" - mondta, hozzátéve, hogy ennek ellenére az izraeli közvélemény nem elégedett a demokrata adminisztráció Izrael-politikájával. Ami az amerikai-izraeli kapcsolatokat illeti, szerinte a nyilvános gesztusoknak – és az érzelmeknek – nagy jelentősége van. „A közös érdekek adottak, de a személyiségek számítanak.”

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!