45 éve választották pápává, 33 nappal később már halott volt

1978. augusztus 26-án a bíborosi konklávé második napján felszállta a fehér fülst a Sixtusi kápolna kéményéből, jelezve, hogy a bíborosok megtalálták VI. Pál utódját.

Amikor a harmadik szavazási forduló után bejelentették, hogy a 66 éves velencei pátriárka, Albino Luciani lesz a katolikus egyház 263. pápája, a bíboros felsóhajtott:

Luciani szavai mintha a jövőbe láttak volna, ugyanis az I. János Pál néven megválasztott új egyházfő 33 nap múlva már halott is volt. 

A hivatalos verzió szerint szívelégtelenség végzett vele, bár ennek nem voltak előjelei.

Amikor Vincenza nővér benyitott a pápai lakosztályba, ágyban találta: szemüvege az orrán, kezében papírok, szeme félig lehunyva, arcán is talán halvány mosoly. A keze azonban már hideg volt.

– mondta később a nővér; a „mosolygós pápa” azonban soha nem ébredt fel. A pápa utolsó óráit Stefania Falasca Papa Luciani. Cronaca di una morte (Luciani pápa. Egy haláleset krónikája) című, 2017-ben megjelent könyvéből ismerhetjük, amit a Magyar Kurír és az Index is szemlézett megjelenése után. A könyv célja többek között a pápa halálát övező összeesküvés-elméletek eloszlatása volt. Merthogy ilyen elméletek szép számmal keletkeztek már 1978-ban, majd évekkel később is.

Boncolásról pápák esetében amúgy sem lehet szó, I. János Pált a halála napjának estéjére már be is balzsamozták.

A világ közvéleményét megdöbbentette a hír, hiszen a tisztségéhez képest fiatal pápa váratlan halála azt jelentette, hogy alig több mint egy hónapon belül újra össze kell ülnie a bíborosi konklávénak, amely majd megválasztja a krakkói érseket, Karol Woytillát, aki II. János Pál néven lép a trónra.

Az elmúlt 45 éveben sokan próbálták megfejteni, mi vagy ki is okozhatta Albino Luciani halálát.

Kétségkívül voltak nagyhatalmú szereplők, akiknek útjában állhatott a környezetéhez szabadelvűen, rugalmasan és tabudöntögetően gondolkodó pápa.

A stílusbeli reformok azonban aligha okozhatták azt, hogy bárki a meggyilkolásán gondolkodjon. Több érdeket sérthetett a Vatikáni Bank botrányai ügyében tervezett vizsgálata: a szupertitkos pénzintézet a gyanú szerint többek között a szicíliai maffia pénzét is szorgalmasan tisztította, mint arról A keresztapa trilógia harmadik része szól. 

A maffia mellett azonban a gyanú a KGB-re is rávetült, mert az új pápa állítólag ellensúlyozni akarta a kommunista befolyás erősödését a harmadik világban. Az elmúlt napok történései alapján nem szükséges bizonygatni azt, hogy komoly veszélybe kerülhet azok élete, akik útjában állnak Moszkva terveinek. 

Ám érdemes leszögezni: nincs bizonyíték rá, hogy bárki, akár a KGB, akár az olasz maffia eltette volna láb alól a komoly reformtervekkel színre lépő I. János Pált.

Az viszont tény: Luciani utódját, a lengyel pápát, II. János Pált a szovjet titkosszolgálat által felbérelt szélsőjobboldali török merénylő, Ali Agca lőtte meg a vatikáni Szent Péter téren 1982-ben. 

Az I. János Pál pápa halálával kapcsolatos gyanúsításokkal a Vatikán nem foglalkozik, I. János Pált a tavaly Ferenc pápa boldoggá avatta.