Leáldozóban van a komplex zenék kora: egyre bugyutább slágereket hallgatunk?

A tudósok szerint az 1950 óta bekövetkezett változások részben az új műfajoknak, például a rocknak, a diszkónak és a hip-hopnak köszönhetőek.

"Nem játszanál egy egyszerű dallamot?" - énekelte Bing Crosby Irving Berlin klasszikusának előadásában. Most úgy tűnik, hogy kívánsága valóra vált: kutatások kimutatták, hogy a modern slágerlisták dallamai kevésbé bonyolultak, mint a korábbiak - írja a The Guardian.

Madeline Hamilton, a londoni Queen Mary Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője azonban azt mondta, hogy az eredmények nem jelentik a zene butulását.

"Az én tippem az, hogy a zene más aspektusai egyre összetettebbek, a dallamok pedig ennek ellensúlyozására egyre egyszerűbbek" - mondta Hamilton, megjegyezve, hogy míg a korábbi évtizedekben a zenét egy maroknyi hangszerrel készítették - vagyis a komplexitást általában az énekkel adták hozzá -, addig a modern zeneszámokban sok réteg és hangszerkezet szerepelt.

A Scientific Reports című folyóiratban Hamilton és társszerzője, Dr. Marcus Pearce leírja, hogyan vizsgálták az amerikai Billboard év végi kislemezlistájának első öt helyezett dalát 1950 és 2022 között. Ezek közé tartozott Elvis Presley Heartbreak Hotel, a Beatles Hey Jude, Madonna Vogue, Lady Gaga Poker Face és Beyoncé Irreplaceable című dala is.

Ezután nyolc, a dallamok hangmagasságával és ritmikai szerkezetével kapcsolatos jellemzőt elemeztek. Az eredmények azt mutatták, hogy a dallamok átlagos összetettsége az idők során csökkent, két nagy visszaesés 1975-ben és 2000-ben, valamint egy kisebb visszaesés 1996-ban volt.

"A 2000 körüli [egyszerűsödés] valószínűleg legalább részben a hip-hop térnyerésének köszönhető, mivel ezek a dallamok nagyon jellegzetesek. Általában nagyon egyszerű dallamok" - emelte ki Hamilton.

Hozzátette, hogy az 1996 körüli kisebb visszaesés szintén a hip-hophoz köthető, bár egy másik lehetséges hatás, a digitális audio munkaállomás elterjedése ehhez kapcsolódhat, amely megkönnyíti a dalokon belüli szakaszok és frázisok ismétlését.

- jelentette ki a szakértő. A dallamok változásai azonban nem feltétlenül tükrözik a teljes képet. Az elemzés feltárta, hogy a slágerlistákon szereplő dalokban különösen 2000 óta növekedett a hangsűrűség - azaz a másodpercenként elénekelt hangok száma.

"Ha van egy dallamod [sok] hanggal másodpercenként, az korlátozza, hogy mennyire lehet összetett [a dallam]" - jegyezte meg Hamilton. "Míg ha lassabban énekelsz, akkor több váratlan hangmagasságot énekelhetsz, vagy nagyobb ugrásokat is csinálhatsz".

A csapat szerint más tanulmányok nem találtak jelét annak, hogy a zene hangszínének vagy harmóniájának csökkenése az 1960 óta eltelt 50 év alatt bekövetkezett volna. És bár korábban már azonosítottak "forradalmakat" a könnyűzenében, ezek időzítése eltérő - Hamilton és kollégái szerint ez annak tudható be, hogy más munkák a zene különböző jellemzőire összpontosítanak, valamint annak, hogy az új tanulmány csak a slágerlistákon szereplő dalokat vizsgálja.

Hamilton elmondta, hogy elemzését a zene más aspektusaira is kiterjeszti: "Jelenleg az akkordokat vizsgáljuk. Szeretnénk az elemzésünket több dalra is kiterjeszteni, hogy lássuk, hogy ez a tendencia [a dallamokra vonatkozóan] fennmarad-e a zene szélesebb körére vonatkozóan".

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!