Vereséget szenvedtek a keményvonalasok Iránban, de a rendszer ettől nem fog megváltozni

A Nyugattal való jobb kapcsolatokat szorgalmazó Maszúd Pezeshkian iráni reformpárti jelölt nyerte meg szombaton az elnökválasztás második fordulóját az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili ellenében - közölte a belügyminisztérium.

Mint arról beszámoltunk, májusban Irán északnyugati részén lezuhant a korábban Azerbajdzsánban tárgyaló iráni küldöttség egy részét, többek között Irán elnökét és külügyminiszterét szállító helikopter. A fedélzeten tartózkodó Ebrahim Raiszi elnökről részletesen itt írtunk, arról pedig, hogy az iráni média bejelentette a halálhírét, itt.

A választás hátterében a gázai háború miatt megnövekedett regionális feszültségek, a Nyugattal Irán atomprogramjáról folytatott vita és a szankciók sújtotta iráni gazdaság állapota miatti belföldi elégedetlenség áll.

Pezeshkian több mint 16 millió szavazatot, mintegy 54 százalékot, Dzsalili pedig több mint 13 milliót, nagyjából 44 százalékot kapott a mintegy 30 millió leadott szavazatból - közölte Mohszen Eslami választási hatósági szóvivő. A részvételi arány 49,8 százalék volt - tette hozzá Eslami -, ami az első fordulóban elért rekordalacsony, mintegy 40 százalékos részvételhez képest magasabb.

A Teherán déli részén található Khomeini imám mauzóleumában Pezeshkian beszédben mondott köszönetet támogatóinak, mondván, hogy szavazataik "reményt adtak az elégedetlenség légkörébe süllyedt társadalomnak". "Nem tettem hamis ígéreteket ezen a választáson" - mondta Pezeshkian, akit Mohammad Javad Zarif volt külügyminiszter is támogatott. "Semmi olyat nem mondtam, amit holnap már nem tudnék megtenni". Egy korábbi, az X-en közzétett bejegyzésében Pezeshkian azt mondta, hogy a szavazás egy "partnerség" kezdete az iráni néppel.

Az ultrakonzervatív elnök, Ebrahim Raisi helikopterbalesetben bekövetkezett halála tette szükségessé a választást, amely csak 2025-ben lett volna esedékes. Raiszi alatt Irán a mélyebb elszigetelődés elkerülése érdekében igyekezett javítani kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, miközben rendezte a kapcsolatokat arab szomszédaival, elsősorban Szaúd-Arábiával. Szaúd-Arábia az Öböl-államok élén gratulált Pezeskiannak. Oroszország és Kína egyaránt reményét fejezte ki a kapcsolatok további erősítése iránt.

Nabila Massrali, az Európai Unió szóvivője gratulált Pezeshkian megválasztásához, és hozzátette, hogy a 27 tagú blokk "kész együttműködni az új kormánnyal az EU kritikus elkötelezettséget célzó politikájával összhangban".

Pezeshkian 69 éves szívsebész, akinek egyetlen korábbi kormányzati tapasztalata egészségügyi miniszterként volt mintegy két évtizeddel ezelőtt. "Konstruktív kapcsolatokra" szólított fel a nyugati országokkal annak érdekében, hogy "Irán kikerüljön az elszigeteltségből". Az Irán és a globális hatalmak közötti 2015-ös nukleáris megállapodás felélesztését támogatja.

Washington 2018-ban egyoldalúan kilépett a megállapodásból, ami újból szankciókat vezetett be, és arra késztette Iránt, hogy fokozatosan csökkentse a megállapodás feltételei iránti elkötelezettségét. Az alku célja a nukleáris tevékenység visszaszorítása volt, amely Teherán állítása szerint békés célokat szolgál. Irán ellensége, az Egyesült Államok hétfőn azt mondta, hogy neki mindegy, hogy Peszkian vagy Dzsalili nyer. Vedant Patel külügyminisztériumi szóvivő szerint nem várható, hogy a szavazás "alapvető változást hoz Irán irányában" vagy javulást hoz az emberi jogok terén.

Israel Katz izraeli külügyminiszter szerint a választási eredmény az iráni nép "egyértelmű üzenete”, amely a változás igényét jelzi. Katz sürgette a világközösséget, hogy minősítse terrorszervezetnek az Iszlám Forradalmi Gárdát, és követelte az iráni atomprogram "törlését".

Teheránban nem volt nyilvános ünneplés szombaton, miután kihirdették a végleges eredményeket, de az állami televízió nagy tömegeket mutatott, amint az északnyugati Tabriz városában, amelyet Pezeshkian 2008 óta képvisel a parlamentben, az iráni zászlót lengetik.

Teheránban néhány iráni üdvözölte az eredményt. "Nagyon örülünk, hogy Pezeshkian úr nyert" - mondta Abolfazl, egy 40 éves építész, aki csak a keresztnevét adta meg az AFP szerint. "Arra számítottam, hogy ő lesz az elnök, mert valóban szükségünk volt egy jól képzett elnökre, aki megoldja az emberek gazdasági problémáit"."

Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető, akié minden fontos politikai kérdésben a végső szó, gratulált Pezeshkian-nak. Arra buzdította, hogy "folytassa Raisi mártír útját, és használja fel az ország számos képességét, különösen a forradalmár és hívő ifjúságot a nép jólétéért és az ország fejlődéséért". Khamenei azzal vádolta "az iráni nemzet ellenségeit", hogy "a választások bojkottálásának terve" mögött állnak.

A választás első fordulójában több mint egymillió szavazat lett érvénytelen, a második fordulóban az Eslami szerint ez a szám több mint 600 ezer volt.

Az iráni Őrök Tanácsa által jóváhagyott jelöltek közül Pezeshkian volt az egyetlen reformista, aki indulhatott.

Ali Vaez, az International Crisis Group agytröszt politikai szakértője az X-en azt mondta, hogy Pezeskiannak kihívásokkal kell szembenéznie programja megvalósítása során, mivel "továbbra is konzervatív dominancia van más állami intézményekben és az elnöki hatalomnak korlátai vannak".

Az 58 éves Dzsalili, aki 2013-ig iráni nukleáris tárgyaló volt, kompromisszummentes nyugatellenes álláspontjáról ismert. Vereségét követően arra szólította fel támogatóit, hogy segítsék Pezeshkian munkáját. Hasszán Rouháni, a Raiszi 2021-es győzelméig hivatalban lévő mérsékelt államfő gratulált Pezeshkian győzelméhez. Rouhani szerint a választók megmutatták, hogy "komoly változást akarnak az ország kormányzásában". Hozzátette, hogy az irániak "a világgal való konstruktív interakcióra" és a nukleáris megállapodás felújítására szavaztak.

Pezeshkian ígéretet tett arra, hogy enyhíti a régóta fennálló internetkorlátozásokat, és "teljes mértékben" ellenzi a nők számára kötelező fejkendő viselését rendőri akciókat, ami Mahsa Amini 2022-es, rendőrségi őrizetben bekövetkezett halála óta nagy port kavart kérdés. A 22 éves iráni kurd lányt az öltözködési szabályok állítólagos megszegése miatt vették őrizetbe, és halála hónapokig tartó országos zavargásokat váltott ki.