Miért rettegnek az Y és a Z generáció tagjai a telefonhívásoktól?

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a 18-34 évesek negyede soha nem veszi fel a telefont - a válaszadók azt mondják, hogy figyelmen kívül hagyják a csörgést, SMS-ben válaszolnak, vagy online keresik meg a számot, ha nem ismerik fel.

Az Uswitch 2000 ember körében végzett felmérése azt is megállapította, hogy a 18-34 évesek közel 70%-a jobban szereti az SMS-t, mint a telefonhívást - írja a BBC.

Az idősebb generációk számára a telefonbeszélgetés normális dolognak számít.

Sokan emlékeznek arra a pillanatra, amikor megkapták az első mobiltelefonjukat. Ezek után a fiatalok hamar az SMS-ezés megszállottjai lettek, főleg azért, mert akkoriban még egy vagyonba kerültek a telefonhívások.

"Nem azért adtük neked ezt a telefont, hogy a barátaiddal pletykálhass" - mondták sok tizenéves gyermek szülei 10-20 évvel ezelőtt, miután átnézték a havi telefonszámlát.

Dr. Elena Touroni pszichológus tanácsadó elmagyarázza, hogy mivel a fiataloknál nem alakult ki a telefonbeszélgetés szokása, "most furcsa érzés, mivel nem ez a norma".

Emiatt a fiatalok a legrosszabbtól tarthatnak, amikor a telefonjuk csörögni kezd (vagy csendben világít, mert 35 éves kor alatt senkinek sincs hangos csengőhangja).

Eloise Skinner pszichoterapeuta elmagyarázta, hogy a hívások körüli szorongás "valami rosszra való asszociációból - az előérzet vagy a rettegés érzéséből" ered.

"Ahogy az életünk egyre zsúfoltabbá és a munkarendünk egyre kiszámíthatatlanabbá válik, egyre kevesebb időnk marad arra, hogy felhívjunk egy barátot, hogy egyszerűen csak beszélgessünk. A telefonhívások így az életünk fontos híreinek lesznek fenntartva, amelyek gyakran bonyolultak és nehezek lehetnek".

"Pontosan ez a helyzet" - mondja a 26 éves Jack Longley, hozzátéve, hogy ő sem válaszol soha ismeretlen számokra, mivel sokszor csalókról vagy telefonos értékesítőkről van szó.

"Könnyebb egyszerűen figyelmen kívül hagyni a hívásokat, ahelyett, hogy kiderítsük, melyek a legálisak".

De az, hogy a fiatalok nem beszélnek telefonon, nem jelenti azt, hogy nem tartják a kapcsolatot a barátaikkal - a csoportos csevegéseinkben egész nap banális üzenetek, mémek, pletykák és újabban "hangüzenetek" keverékével találkozhatunk.

Miközben abban egyetértés van az érintett generációkban, hogy nemet mondanak a telefonhívásra, de a "hangüzenetek" használata megosztotta a fiatalabb generációkat.

Az Uswitch felmérése szerint a 18-34 évesek 37%-a mondta, hogy a hangjegyzeteket részesíti előnyben a kommunikációban. Ehhez képest a 35-54 évesek mindössze 1%-a részesíti előnyben a hangüzeneteket a hívással szemben.

- mondta Susie Jones, egy 19 éves diák. "Meghallgathatod a barátod hangját, de nem kényszerít válaszadásra, így ez udvariasabb módja a kommunikációnak".

Sokak számára azonban fájdalmas, hogy meghallgassanak egy ötperces hangüzenetet, főleg akkor, ha azt röviden egy SMS-ben is össze lehetett volna foglalni.

Mind az SMS-ek, mind a hangüzenetek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy a saját tempójukban vegyenek részt a beszélgetésekben, és átgondoltabb és megfontoltabb válaszokat tudnak adni.

De vajon a magánéletben jelentkező telefonfóbia milyen mértékben kezd kihatni a munkahelyi életre?

Henry Nelson-Case 31 éves ügyvéd és tartalomkészítő azt mondja, hogy "a valós idejű beszélgetésekkel járó szorongás, az esetleges kínos helyzetek, a válaszok hiánya és az azonnali válaszadási kényszer" miatt utál telefonon beszélni.

"A telefonhívás sokkal kitárulkozóbb és nagyobb intimitást igényel, míg az üzenetküldés távolságtartóbb, és lehetővé teszi a kapcsolatot anélkül, hogy sebezhetőnek vagy kiszolgáltatottnak éreznénk magunkat" - magyarázta Dr. Touroni.

Skinner ezt a "ez lehetett volna e-mail is" érzéssel írja le.

"Egyre inkább védjük az időnket, és ha valakit felhívunk, a címzettnek meg kell szakítania a napját, és figyelmet kell szentelnie a beszélgetésnek - ami a multitaskingolók számára nehéz dolog".

James Holton, egy 64 éves vállalkozó azt mondta, hogy fiatalabb alkalmazottai ritkán válaszolnak a telefonhívásokra, és "vagy van egy alapértelmezett üzenet, amely szerint elfoglaltak, vagy a számomat átirányított hívásokra teszik, így a hívás soha nem megy át".

Hozzátette, mindenképpen alkalmazkodnia kellett, miután észrevette "a látható kommunikációs szakadékot", és "ha az alkalmazottaknak kényelmesebb az SMS, akkor az én felelősségem, hogy tiszteletben tartsam ezt a választást".

De a nem verbális kommunikáció előnyben részesítésével és az otthonról történő munkavégzés tendenciájával elveszítjük a nem tervezett és informális beszélgetések képességét?

Skinner szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor "elveszíthetjük a közelség vagy a kapcsolat érzését".

"Amikor verbálisan kommunikálunk, akkor érzelmileg, szakmailag vagy személyesen jobban összehangolva érezzük magunkat" - emelte ki. "Ez a kapcsolat nagyobb kiteljesedéshez vezethet, különösen a munkahelyen".

Ciara Brodie, egy 25 éves szupermarket területi vezetője ellenszegül a trendnek, és úgy fogalmazott, hogy szereti és értékeli, amikor a munkahelyi vezetői felhívják.

Különösen szeret telefonon beszélgetni a kollégáival azokon a napokon, amikor otthonról dolgozik, mivel "magányos lehet, ezért jó, ha kapcsolatban maradunk".

Bár egyesek szerint ez az új kommunikációs trend újabb bizonyítéka annak, hogy mi vagyunk a "hópehely generáció", valójában messze nem erről van szó.

Ehelyett inkább az alkalmazkodásról van szó. Kétségtelen, hogy 25 évvel ezelőtt az emberek ellenálltak a faxról az e-mailre való áttérésnek, de a változás sokkal hatékonyabbá tette a kommunikációt.

Lehet, hogy itt az ideje, hogy felismerjük a szöveg erejét, és ahogyan az 1990-es években lemondtunk a faxról, 2024-ben magunk mögött hagyhatjuk a "rettegett" telefonhívásokat?

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!