Hirdetés

Riasztó dolgok indultak el a magyar erdőkben

Nap Híre portré Nap Híre

Megelégelte az agrárkamara, hogy a mezőgazdasági termelők finanszírozzák a vadásztársaságok tagjainak hobbiját azzal, hogy az elszaporodott nagyvadat a terményeiken legelnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) most úgy döntött, hogy átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását, ami azt jelenti, hogy a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lépnek majd fel a pénz beszedése érdekében.

A Népszavának a vadászok reagáltak a bejelentésre,  miszerint a kamara saját behajtó cég alapításával próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét. Az agrárkamarai közlemény szerint évente mintegy 21 milliárd forint értékű vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig 3 milliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak.

Az elmúlt fél évszázadban az öt nagyvadkategóriába tartozó állatok - a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók és a muflonok  – száma ötszörösére nőtt, még annak ellenére is, hogy napjainkban évente tizenhétszer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él Magyarország területén. Táplálékigényük évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmány. A vadásztársaságok azonban ennek alig 8 százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe, a szórókra. Így az állatok az élelmük nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből szerzik meg – állítják a gazdák.

Számításaik szerint minden évben legalább 700 ezer tonna termés végzi a vadállatok gyomrában. Ennek az értéke az említett 21 milliárd forint. Vagyis az elszaporodott nagyvadállományt voltaképpen a mezőgazdaságok és az erdészetek „tartják el”, miután a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről - írja a lap.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés