Drámai órák: Oroszország, az ENSZ és az EU együtt próbálja megakadályozni a totális azeri-örmény háborút
Oroszország kapcsolatban áll Azerbajdzsánnal és Örményországgal is, és tárgyalásokat sürget a karabahi konfliktus megoldása érdekében - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Al-Dzsazíra összefoglalója szerint.
Moszkva attól tart, hogy a ma kirobbant harcok tovább eszkalálódhatnak, ezért sürgeti a feleket, hogy
azonnal hagyják abba a katonai akciókat és a vérontást.
Ugyanezt sürgette az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is.
Az ENSZ a világszervezet most zajló őszi ülésszakán próbálja meg leültetni egymással Azerbajdzsán és Örményország küldöttségeit, és a közvetítésben Antonio Guterres ENSZ-főtitkár személyesen is közreműködik.
Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali összehívását kérte az azerbajdzsáni katonai művelet miatt, miután Párizs szerint semmilyen ürügy nem igazolhatja az offenzívát.
Mint arról az atv.hu beszámolt, Azerbajdzsán katonai műveletet indított a vitatott hovatartozású, többségében örmények által lakott azeri terület, Hegyi-Karabah visszafoglalásáért.
Azerbajdzsán hivatalos közlése szerint „terrorellenes tevékenység” zajlik Karabahban, amelynek célja, hogy az ország alkotmányos rendje visszaálljon, valamint, hogy
kiűzzék az örmény katonai alakulatokat.
Azt is nyomatékosították, hogy az offenzíva során csak katonai létesítményeket, az örmény fegyveres erők alakulatainak tüzelőpontjait, valamint a harci eszközöket fogják célba venni, a polgári lakosságot és az infrastruktúra létesítményeit nem – idézi az atv.hu a brit Telegraphot.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah egyoldalúan szakadt el Azerbajdzsántól, majd függetlennek kiáltotta ki magát: a hovatartozása miatti vita 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor háborús konfliktussá fajult, azóta pedig újabb és újabb fegyveres összetűzések törnek ki a két ország között.
Az orosz birodalom 1917-es bukása után Azerbajdzsán és Örményország is igényt tartott rá, és azóta is feszültségek középpontjában áll.
A területet nemzetközileg Azerbajdzsán részeként ismerik el, de lakói túlnyomórészt örmények, és saját kormányuk van, amely szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Örményországgal, de az ENSZ-tagállamok nem ismerik el hivatalosan.
Az örmények, akik keresztények, hosszú történelmi múlttal rendelkeznek a térségben, amely több évszázaddal Krisztus előttre nyúlik vissza. Örményország a 3. század óta keresztény.
Azerbajdzsán, amelynek lakói többnyire muszlimok, szintén a területhez köti történelmi identitását. Az örményeket vádolja azzal, hogy az 1990-es években elűzték a közelben élő azerieket.
A térségben 2020. szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok, amikor Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és jelentős területeket az irányítása alá is vont. A harcoknak egy 2020. november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodás vetett véget.
Kapcsolódó cikkek
- Halálos tragédia az áruházban: targonca nyomott agyon egy dolgozó férfit A munkás a helyszínen életét vesztette.
- Putyin kiadta a végzetes parancsot, brutális támadást indítottak Ukrajna ellen Az orosz hadsereg szerdán ismét támadást intézett a dnyipropetrovszki régióban lévő Nyikopol és a közelében fekvő Marhanec városok ellen, öten sebesültek meg, köztük egy kilenc éves fiú - közölte Szerhij Liszak, a megye kormányzója a Telegramon.
- Sokkoló hír terjed Kamala Harrisről: tényleg részt vett egy cserbenhagyásos gázolásban? Egy a közösségi médiában terjedő hír szerint Kamala Harris egy cserbenhagyásos gázolás résztvevője volt még 2011-ben San Franciscoban. A Microsoft kutatói szerint azonban a hír az utolsó betűig hazugság, mindössze az orosz dezinformációs kampány része.
- Gyilkos csipogók Libanonban: tovább emelkedett a robbanás halálos áldozatainak száma Tizenkettőre nőtt szerdára Libanonban a személyhívók tömeges felrobbanása okozta halálesetek száma, a sérülteké pedig 2750 és 2800 közé tehető - közölte Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter.