A NASA 11 év alatt eljutott a Holdra, de senki nem érti, mit csinál azóta

65 évvel ezelőtt, 1958. július 29-én jött létre elnöki rendelettel az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal, vagyis a NASA.

Az Egyesült Államok űrügynöksége elképesztő lendülettel látott munkához, ami csak felerősödött John F. Kennedy elnök megválasztása után 1960-tól.

Kennedy elnök 1961. május 25-i kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és 

az asztronautát „onnan biztonságban vissza is hozza”. 

A holdprogram meghirdetésének legemlékezetesebb beszéde 1962. szeptember 12-én hangzott el, a texasi Houstonban, a Rice Egyetemen. 

Az elnök itt beszélt a részletekről, és bejelentette, hogy Houston lesz a holdprogram központja.

- ígérte Kennedy, és ez az ígéret megvalósult, annak ellenére, hogy egy hónappal később kitört a kubai rakétaválság, és 14 hónappal később az elnököt alig 360 kilométerre északra, a szintén texasi Dallasban meggyilkolták. 

1969-ben Neil Armstrong amerikai űrhajós lett az első ember a Holdon. 

Összesen kilenc Apollo-misszió során 24 űrhajós (mind amerikai) járt a Holdon, és közülük 12-en jártak rajta.

Azt azonban Kennedy aligha gondolta, hogy a holdutazások alig három és fél évig tartanak majd, és közel fél évszázada, Nixon elnök óta egyetlen űrhajós sem járt a Hold felszínén - az okokat azóta is találgatják.

Lehet azonban, hogy egészen prózai ok húzódik meg amögött, hogy a NASA 1972 után látványosan visszafogta a céljait:  

a szovjeteknek sikerült az űrversenyben visszavágni a kezdeti kudarcokért (az első űrhajó fellövése, valamint az első férfi és nő űrbe küldése is szovjet siker volt), 

a közvélemény érdeklődése alábbhagyott, a pénz pedig fogytán volt a vietnami háború miatt.

Az ember nélküli űrszondák – például a Viking, a Mariner, a Voyager és a Galileo – a Naprendszer más égitestjeit is feltérképezték.

Lassan az Hold is újra a célkeresztbe került: a 2017-ben indított Artemis űrprogram részeként a NASA célja, hogy 2025-re visszatérjen az ember a Holdra, azzal a céllal, hogy ott és más bolygókon is fenntartható jelenlétet teremtsen. 

A NASA űrsikló programja 1981 és 2011 között zajlott, és a hat űrjárműből álló flottához két emlékezetes tragédia is kapcsolódik: 

az 1986-ban a fellövés után szerencsétlenül járt Challenger és a 2003-ban a földre való visszatéréskor felrobbant Columbia.

A NASA jelentős szerepet vállalt a Nemzetközi Űrállomás (ISS), a Föld körül keringő lakható űrlaboratórium megépítésében és működtetésében. Az ISS 2000 novembere óta folyamatosan lakott, és a tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés platformjaként szolgál.

További sikeres projekt a Hubble és utódja a James Watt űrteleszkóp, amelyek lélegzetelállító képeket osztottak meg a világűr mélységeiről. 

A NASA élen jár a Mars-kutatásban is, és már számos robotmissziót küldött a vörös bolygó tanulmányozására, köztük a Mars Rovers, például a Spirit, az Opportunity és a Curiosity, amelyek értékes adatokat szolgáltattak a Mars felszínéről.