Nyílt konfliktus Biden és Netanjahu között: „szeretlek, de egy szavaddal sem értek egyet”

A Hamász Izrael elleni, október 7-i bestiális támadása óta most kedden kerültek először felszínre Izrael és legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok közötti éles nézetkülönbségek. 

Több mint két hónap telt el azóta, hogy Izrael ellen minden képzeletet felülmúlóan bestiális támadást indított a Hamász terrorszervezet. A Naphire.hu folyamatosan beszámolt róla, hogy a Gázai-övezetet uraló Hamász terroristái szárazföldön, a tenger felől és a levegőből is megtámadták Izraelt, amelyre legalább 5000 rakétát lőttek ki ezzel egy időben. Arról is írtunk, hogy a példátlan terrortámadásnak már több mint 1200 halálos áldozata van és a Hamász több mint 200 túszt ejtett.

Az Egyesült Államok kezdettől támogatta Izrael Hamász elleni háborúját, ám a két szövetséges közötti ellentétek kedden a nyilvánosság elé kerültek, amikor Joe Biden elnök arra figyelmeztetett, hogy Izrael elveszíti a nemzetközi támogatást a Hamász elleni harcában, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig nyilvánosan elutasította a háború utáni Gázára vonatkozó amerikai terveket.

A nézeteltérések, amelyek eddig többnyire a színfalak mögött maradtak, a két szilárd szövetséges közötti növekvő ellentéteket tükrözik, miközben a háború gázai civil halálos áldozatainak száma egyre nő.

Biden Washingtonban demokrata adományozók előtt beszélve bírálta Izrael kormányát, és azt mondta, hogy Netanjahunak változtatnia kell a hozzáállásán. "Szerintem változtatnia kell, és ezzel a kormánnyal, ezzel az izraeli kormánnyal nagyon leszűkíti a mozgásterét" - mondta Biden, Netanjahu kormányát "Izrael története legkonzervatívabb kormányának" nevezve.

Figyelmeztetett, hogy a Gáza elleni heves bombázások közepette csökken az izraeli katonai művelet támogatottsága, és hozzátette, hogy az izraeli kormány "nem akar kétállami megoldást". Biden szerint jelenleg Izraelt "a világ nagy része támogatja", de szerinte "kezdik elveszíteni ezt a támogatást a válogatás nélküli bombázások miatt".

Biden adománygyűjtő rendezvényen tett megjegyzései előtt Netanjahu kedden elismerte, hogy ő és az amerikai elnök nem értenek egyet abban, hogy mi történjen Gázával a háború után. Egy nyilatkozatában az izraeli vezető azt mondta: "Igen, van nézeteltérés a "Hamász utáni napról", és remélem, hogy itt is egyetértésre jutunk".

A két megjegyzés az eddigi legőszintébbek közé tartozott, amelyek az Izrael és az Egyesült Államok közötti tartós nézeteltérésekről szóltak az elmúlt hetekben.

Mielőtt a háború a Hamász október 7-i terrortámadásait követően kitört, Biden nyíltan bírálta Netanjahu kormánykoalícióját, amely szélsőjobboldalinak tekintett pártokat is magában foglal. A konfliktus kezdete óta azonban a nyilvánosság előtt többnyire kiállt Netanjahu mellett, annak ellenére, hogy egyre több kritika éri az izraeli hadműveletet.

Netanjahut a nemzetközi médiának adott interjúkban október 7. óta többször is megkérdezték, hogy milyen elképzelései vannak a háború utáni Gázáról, és a múlt hónapban a CNN-nek nyilatkozó Dana Bashnek adott interjúban azt mondta, hogy igenis lát szerepet "valamiféle civil palesztin hatóságnak", bár egy "újjáépített" palesztin hatóságnak. Keddi nyilatkozatában azonban, amelyet Biden demokrata párti adománygyűjtő rendezvényen tett felszólalása előtt tett, Netanjahu azt mondta: "Szeretném tisztázni az álláspontomat: Nem fogom megengedni, hogy Izrael megismételje az oslói hibát".

Biden keddi megjegyzései - különösen az, hogy a jelenlegi izraeli kormány "nem akar kétállami megoldást" - jelentős nézetkülönbségekre utalnak izraeli kollégájával.

Ez az elképzelés - egy Izrael állam mellett megalakítandó palesztin államról - az 1990-es években, az oslói megállapodások néven ismert megállapodás-sorozattal indult útjára, amely többek között létrehozta a Palesztin Hatóságot (PA), amely átvette a részleges ellenőrzést Ciszjordánia és a Gázai övezet felett.

A Palesztin Hatóságot a Hamász 2007-ben gyakorlatilag kiűzte a Gázai övezetből, de a Biden-kormányzat egyre világosabban hangoztatta, hogy a háború befejeztével a Palesztin Hatóságnak kellene újra átvennie az enklávé irányítását.

"Civileink és katonáink nagy áldozatvállalása után nem engedem be a Gázai övezetbe azokat, akik a terrorizmusra nevelnek, a terrorizmust támogatják és a terrorizmust finanszírozzák" - mondta Netanjahu.

"Gáza nem lesz sem Hamasztán, sem Fatahsztán" - zárta nyilatkozatát Netanjahu, utalva ezzel nemcsak a Hamászra, hanem a Fatahra, a legnagyobb palesztin frakcióra is, amely jelentős szerepet játszott az oslói megállapodások aláírásában, és három évtizeddel később is irányítja a Palesztin Hatóságot.

Biden szerint Izraelnek joga és felelőssége van megvédeni magát. Az elnök azonban telefonhívásokban arra biztatta Netanjahut, hogy tegyen többet a gázai polgári áldozatok elkerülése érdekében, és a kormányzat vezető tisztviselői szerint "szakadék" van Izrael szándékai és a helyszíni realitások között.

Biden hétfő este a Fehér Ház hanukai fogadásán felszólalva elismerte, hogy Izrael "nehéz helyzetben" van az október 7-i Hamász-támadást és az azt követő gázai háborút követően. És utalt a Netanjahuval fennálló nézeteltérésekre a jelenlegi harcok közepette. "Továbbra is katonai segítséget nyújtunk Izraelnek, amíg meg nem szabadulnak a Hamásztól, de óvatosnak kell lennünk - nekik is óvatosnak kell lenniük" - mondta Biden. "A világ közvéleménye egyik napról a másikra megváltozhat, nem hagyhatjuk, hogy ez megtörténjen".

Biden és Netanjahu között évtizedes kapcsolat van, amely időnként feszült volt. A hétfő esti fogadáson Biden elmondta, hogy egyszer megajándékozta Netanjahut egy fényképpel, amelynek tetejére azt írta: "Szeretlek, de egy szavaddal sem értek egyet".

"Ma nagyjából ugyanez a helyzet" - mondta Biden, hozzátéve, hogy "voltak nézeteltéréseim néhány izraeli vezetővel".

A Biden-kormányzat tisztviselői az elmúlt hetekben nyomást gyakoroltak izraeli kollégáikra, hogy kezdjék el tervezni, mi történik Gázában, ha a katonai hadjárat véget ér, és ragaszkodtak ahhoz, hogy az ajtó nyitva maradjon egy esetleges palesztin állam előtt.

Washington elutasítana minden olyan javaslatot, amely izraeli ellenőrzést tartalmazna Gáza felett, és óva intett a palesztin terület határainak zsugorítától. Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Izraelre, hogy nyissa meg a Kerem Shalom határátkelőt (ez azóta megtörtént – a szerk.), hogy a humanitárius segélyszállító teherautók vészhelyzetben közvetlenül a Gázai övezetbe juthassanak - mondták amerikai tisztviselők a CNN-nek.

Az izraeli kormány kedden hozzájárult, hogy a Hamász október 7-i támadása óta először elvégezzék a segélyszállító teherautók ellenőrzését Kerem Shalomnál, de ezeknek a teherautóknak a jeruzsálemi kormány szándékai szerint az ellenőrzés után nem közvetlenül Gázába, hanem előbb Egyiptomba kellett volna hajtaniuk, mielőtt a rafahi átkelőn keresztül belépnének a Gázai övezetbe. Bár a lépés megduplázza a segélyszállító teherautók ellenőrzésének tempóját, nem oldja meg a rafahi átkelőnél kialakult szűk keresztmetszetet.

Biden közvetlenül Netanjahunak vetette fel a kérdést a múlt heti utolsó telefonbeszélgetésük során - mondták az amerikai tisztviselők. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is sürgette izraeli kollégáit, hogy nyissák meg az izraeli-gázai átkelőt, mielőtt csütörtökön Izraelbe érkezik megbeszélésekre - mondták a tisztviselők.

"Rafah nem tud elegendő mennyiségű segélyt felvenni a palesztin nép szükségleteinek kielégítésére, amelyek egyre csak nőnek, mivel egyre többen kényszerülnek lakóhelyüket elhagyni" - mondta Sullivan a CNN-nek adott telefonos interjúban kedden.

"Sürgős szükségünk van a Kerem Shalom által biztosított kapacitásra, hogy több élelmiszert, vizet, gyógyszert és alapvető szükségleti cikket juttassunk el a palesztin civileknek" - tette hozzá. A Hamász október 7-i meglepetésszerű terrortámadása óta minden kereskedelmi és humanitárius segélyforgalmat leállított Izrael a Gázai övezetbe, és megfogadta, hogy megszakít minden kapcsolatot Gázával.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!