Tovább hazudozik a királyi család a világnak? Dagad a botrány Katalin szerkesztett fotója miatt

A walesi hercegné szerkesztési bakija rámutat arra, hogy tényleg semmit nem lehet elhinni, amit az interneten lát az ember. 

Ahogy arról a naphire.hu is beszámolt, óriási port kavart Katalin hercegné legutóbbi fotója, amelyen a gyermekeivel látható. A hercegné anyák napja alkalmából tett ki egy közös képet a gyermekeivel, azonban sokaknak feltűnt, hogy a fotón valami nem stimmel. A dolog odáig fajult, hogy négy képügynökség is visszavonta Katalin hercegné fotóját "manipulációs aggályok miatt." Arról is írunk, hogy a walesi hercegné bocsánatot kért, és elismerte, hogy mint sok más amatőr fotós, időnként ő is kísérletezik a fotók szerkesztésével. 

A fotót olyan nagy hírügynökségek jelentették meg, mint a Getty Images, az Associated Press, a Reuters és az AFP, azonban rövidesen mindegyikük felszólította az ügyfeleit, hogy ne használják tovább a képet, mert nagyon úgy tűnik, hogy manipulálhatták azt. Azonban a családi imázs miatti aggodalmak most teljesen ellentétest hatást váltottak ki, mint amilyenre számítani lehetett, ugyanis ez a hiba akár végzetesnek is tűnhet egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia miatt elmosódtak a határvonalak a valós és a nem valóságos tartalmak között - írja a Business Insider.

A lap szerint nehéz elfogadni Katalin hercegné magyarázatát, miszerint csak kísérletezett a szerkesztgetéssel, ugyanis sokakban felmerülhet a gyanú, hogy a mesterséges intelligenciával készítették valójában az édes családi fotót. Mint ismert, mostanra széles körben elterjedtek az AI-képgenerátorok, és sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni egy AI által generált és egy szerkesztett képet. 

"Ha ez a kép három évvel ezelőtt jelent volna meg, az emberek első következtetése valószínűleg az lett volna, hogy "ez egy rossz szerkesztési munka""- mondta Henry Ajder, egy AI- és deepfake-szakértő a Business Insidernek. Elmondta azt is, hogy az egyik probléma az, hogy még mindig nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy milyen tartalmat generál a mesterséges intelligencia. 

S bár léteznek mesterséges intelligenciát észlelő szoftverek, ezek korántsem tökéletesek. A legtöbb felismerő eszköz százalékos becslést ad, ritkán ad végleges választ. Ráadásul a különböző szoftverek hajlamosak nagyon eltérő eredményekre jutni. Amikor a BI tesztelte a szóban forgó fotót, az egyik oldal 21%-os valószínűséggel becsülte meg, hogy a kép mesterséges intelligencia által generált, míg egy másik szerint 77%-os volt a valószínűsége.

Ajder "alapvetően megbízhatatlannak" nevezte a felkínált eszközöket, hozzátéve, hogy azok károsak lehetnek olyan emberek kezében, akik nincsenek kiképezve a tartalom ellenőrzésére. "Ezek az eszközök valójában több kérdést vetnek fel, mint választ, és tovább bonyolítják a helyzetet. Ezek az eszközök különböző és gyakran egymásnak ellentmondó válaszokat adnak - nincs egy detektor, amelyik mindet szabályozná" - fogalmazott. Kitért arra is, hogy az emberek ezeket az eszközöket a saját érdekeik előmozdítására is használhatják.

Bár a technológiai vállalatok tisztában vannak a problémákkal, tökéletes megoldással még nem álltak elő.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!