Nagyon úgy tűnik, vége a Biden-Netanjahu barátságnak

Napokkal az október 7-i merénylet után Joe Biden a tel-avivi reptéren forró öleléssel köszöntötte Benjamin Netanjahut, ami egyrészt Izrael szilárd támogatásának, másrészt az amerikai elnök és a miniszterelnök hosszú, ha nem is zökkenőmentes kapcsolatának jele volt.

Több mint hat hónap telt el azóta, hogy Izrael ellen minden képzeletet felülmúlóan bestiális támadást indított a Hamász terrorszervezet. A Naphire.hu folyamatosan beszámolt róla, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terroristái szárazföldön, a tenger felől és a levegőből is megtámadták Izraelt, amelyre legalább 5000 rakétát lőttek ki ezzel egy időben. Arról is írtunk, hogy a példátlan terrortámadásnak közel 1200 halálos áldozata van és a Hamász 250-nél is több túszt is ejtett, közülük Izrael szerint körülbelül 132-en maradtak az ostromlott Gázában. Izrael katonai hadjárata legalább 34 844 ember halálát okozta Gázában, többségükben nők és gyermekek - a Hamász vezette terület egészségügyi minisztériuma szerint.

Hét hónappal a Hamász Izrael elleni pusztító csapása után úgy tűnik, vége a barátkozásnak. Biden, aki fordulatos kapcsolatuk során még azt is írta korábban Netanjahunak, hogy "szeretlek", most először jelezte, hogy a rafahi izraeli offenzíva veszélybe sodorta az Izraelnek folyósított katonai segélyt, amely évente 3 milliárd dollárt tesz ki.

Biden - akinek Izrael-párti állásfoglalása a Hamász október 7-i, bestiális terrortámadását követően (és hónapokkal az amerikai elnökválasztás előtt) felbőszítette a Demokrata Párt baloldalát - felháborodott azon, hogy Netanjahu elutasította a felhívást, hogy maradjon távol Rafah-tól, a Gázai övezet déli részén fekvő várostól, ahova az ENSZ szerint mintegy 1,4 millió palesztin menekült a gázai övezet többi részéről.

A Biden-kormányzat tisztviselői kezdetben retorikai jellegűnek tekintették Netanjahu fogadkozását, hogy megtámadja Rafahot, de a miniszterelnökkel folytatott megbeszélések során, beleértve Antony Blinken külügyminiszter múlt heti látogatását is, az amerikai tisztviselők meggyőződtek arról, hogy Netanjahu komolyan gondolja a Rafah ostromára vonatkozó tervét – írja az AFP.

Biden a CNN-nek adott szerdai interjújában bejelentette, hogy leállítja a bombák és tüzérségi lövedékek szállítását a zsidó államnak, ha Izrael Rafahban támad. Előzőleg az amerikai kormány megerősítette, hogy már leállított egy több ezer bombából álló szállítmányt.

Biden, aki utoljára hétfőn beszélt Netanjahuval, "többször és egyenesen" kifejtette álláspontját Rafah ügyében - mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, hozzátéve, hogy az invázió most "olyan döntés, amelyet Izraelnek kell meghoznia". "Reméljük, hogy ezt nem teszik meg" - mondta Kirby.

Netanjahu - aki elszánta magát arra, hogy felszámolja a Hamászt, amely október 7-én az eddigi leghalálosabb támadást hajtotta végre Izrael ellen - nyilvánosan félresöpörte Biden figyelmeztetéseit. "Ha egyedül kell helytállnunk, akkor egyedül fogunk helytállni" - mondta.

Izrael washingtoni nagykövete, Michael Herzog azt mondta, hogy bár "teljes csodálatot" érez Biden iránt, az amerikai fegyverek visszatartásával való fenyegetés "elfogadhatatlan", és "rossz üzenetet küld" Izrael ellenfeleinek.

Biden republikánus kihívója, Donald Trump volt elnök azzal vádolta meg az elnököt, hogy a Hamász pártjára állt. Ugyanakkor Trump viszonya Netanjahuval is feszült, mivel az izraeli miniszterelnök gyorsan elismerte Biden győzelmét a 2020-as választásokon, amire Trump nem volt hajlandó.

Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, aki jól ismeri az Egyesült Államokat, Izrael legfontosabb szövetségesét, hiszen éveken át Amerikában élt, kifejezetten sokat konfrontálódott a Biden előtti két demokrata elnökkel, Bill Clintonnal és Barack Obamával.

Netanjahu nyíltan kampányolt Obama republikánus riválisai mellett, amikor azok az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokat kritizálták, ami sok demokrata párti körében maradandó neheztelést hagyott maga után.

Biden azonban lényegesen jobb kapcsolatokat ápolt Izrael vezetőivel, mint az Obama-adminisztráció más tagjai és belső körben aggodalmának adott hangot az amerikai-izraeli viszony romlása és az iráni atomalku esetleges következményei miatt.

Biden Izrael-barátsága sok évtizedre nyúlik vissza. Az elnök gyakran beszélt arról, hogy fiatal szenátorként nem sokkal az 1973-as jom kippuri háború után Izraelbe utazott, ahol a láncdohányos Golda Meir miniszterelnök fogadta, óriási benyomást téve a fiatal politikusra.

Egy 2010-es rendezvényen Biden elmondta, hogy a holokauszttól elborzadt apja Izrael iránti szeretete "a szívemig hatolt", és hogy apja hangosan támogatta Izrael állam létrehozását. Ugyanebben a beszédében Biden Netanjahut évtizedek óta tartó "közeli, személyes barátjának" nevezte, Biden még fiatal washingtoni diplomataként találkozott a Bibi becenéven ismert leendő izraeli vezetővel.

Egy későbbi beszédében Biden egy fényképről beszélt, amelyet egyszer Netanjahunak ajándékozott, mondván, hogy azt írta rá: "Bibi, nem értek egyet azzal, amit mondasz, de szeretlek".

Allison McManus, a baloldali Center for American Progress nemzetbiztonsági és nemzetközi politikáért felelős ügyvezető igazgatója szerint a két vezető több évtizedes közös történetétől függetlenül érdekeik "teljesen ellentétesek".

"Ez nem feltétlenül az az eset, amikor egy személyes barátság valahogy háttérbe szorítja azokat az erős politikai érdekeket, amelyekkel mindkét vezető rendelkezik" - mondta. "Ez az a pillanat, amikor Biden szerintem belátja, hogy sem a barátkozás, sem az erős, szigorú szavak nem működtek" - mondta. "A fegyverek visszatartása az Egyesült Államok legnagyobb befolyásolási eszköze" – tette hozzá az elemző. Megjegyezte azonban, hogy Biden egyelőre inkább fenyegetőzött, mint egyszerűen leállította a fegyvereket, ezzel "meghagyja az ajtót Netanjahunak, hogy visszavonuljon Rafahból" - mondta.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!