Rendkívüli hír: Izrael élve szabadított ki négy túszt Gázából

Izrael közölte, hogy erői szombaton négy túszt mentettek ki élve egy gázai menekülttáborból.

A négy túszt a Hamász palesztin terrorszervezet rabolta el a Nova zenei fesztiválról a háborút kirobbantó október 7-i terrortámadás idején - közölte a hadsereg. A 25 éves Noa Argamanit, a 21 éves Almog Meir Jant, a 27 éves Andrej Kozlovot és a 40 éves Shlomi Zivet "Nuseirat szívében két különböző helyszínről" mentették ki egy "összetett nappali művelet" során - közölte a hadsereg, hozzátéve, hogy "jó egészségi állapotban" vannak.

A hadsereg nem sokkal a ritkaságszámba menő túszmentés bejelentése előtt azt mondta, hogy a csapatok a Nuseirat tábor körüli "terrorista infrastruktúrát" veszik célba. Eközben egy gázai kórház közölte, hogy a terület központi területein, köztük a Nuseirat táborban végrehajtott súlyos izraeli csapások legalább 15 ember halálát okozták szombaton.

A Hamász szerint "mártírok és sebesültek holttesteinek tucatjai hevernek a földön, az utcákon és az óvóhelyeken", és azzal vádolta az izraeli erőket, hogy "brutális és kegyetlen agressziót folytatnak a Nuseirat tábor ellen". Közben egyre nagyobb nyomás nehezedik Izraelre, miután csütörtökön egy ENSZ által működtetett iskolát ért csapás, amely egy gázai kórház szerint 37 ember halálát okozta. Az izraeli hadsereg elismerte az iskola elleni csapást, de azt mondta, hogy 17 "terroristát" öltek meg a helyszínen.

Az UNRWA, az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezete, amely az iskolát működteti, elítélte Izraelt, amiért csapást mért a létesítményre, amely állítása szerint 6000 lakóhelyét elhagyni kényszerült embernek adott otthont. Az ügynökség az X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy "előzetes figyelmeztetés nélkül" csapást mértek a "menedékhellyé vált iskolára". Izrael azzal vádolja a Hamászt és gázai szövetségeseit, hogy civil infrastruktúrát, köztük az ENSZ által működtetett létesítményeket is műveleti központként használnak - a terroristák tagadják a vádakat.

Több mint nyolc hónap telt el azóta, hogy Izrael ellen minden képzeletet felülmúlóan bestiális támadást indított a Hamász terrorszervezet. A Nap Híre folyamatosan beszámolt róla, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász terroristái szárazföldön, a tenger felől és a levegőből is megtámadták Izraelt, amelyre legalább 5000 rakétát lőttek ki ezzel egy időben. Arról is írtunk, hogy a példátlan terrortámadásnak közel 1200 halálos áldozata van és a Hamász 250-nél is több túszt is ejtett, akik közül 116-an még mindig Gázában vannak, köztük 41-en a hadsereg szerint halottak.

A kilencedik hónapja tartó háború széles körű pusztítást végzett Gázában, a Hamász vezette terület egészségügyi minisztériuma szerint minden 20. ember meghalt vagy megsebesült. A Gázai övezet 2,4 millió lakosának többsége kitelepített. Izrael megtorló katonai offenzívája a Hamász vezette terület egészségügyi minisztériuma szerint legalább 36 801 ember halálát okozta Gázában, szintén többnyire civilekét. Az elmúlt 24 órában hetvenen haltak meg a minisztérium szerint.

Izraelnek egyre nagyobb diplomáciai elszigeteltséggel kellett szembenéznie, mivel nemzetközi bíróságok háborús bűnökkel vádolják, és több európai ország elismerte a palesztin államot. Izrael ENSZ-megbízottja, Gilad Erdan pénteken azt mondta, hogy "felháborító", hogy az izraeli hadsereg felkerült az ENSZ azon országok és fegyveres erők listájára, amelyek nem védik meg a gyermekeket háború idején.

Egy diplomáciai forrás az AFP-nek elmondta, hogy a Hamász, valamint a palesztin Iszlám Dzsihád is szerepel majd az ENSZ éves jelentésében, amely a konfliktusövezetekben a gyermekekkel szemben elkövetett emberi jogi jogsértésekre világít rá, és amely június végére várható. Mind a Hamászt, mind az Iszlám Dzsihádot több ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván.

Az izraeli média azt találgatta, hogy Gantz, a centrista volt katonai vezető, aki a háborús kabinetbe való belépése előtt Netanjahu egyik fő riválisa volt, a kormányból való kilépéssel kapcsolatos fenyegetését akarta megvalósítani.

A konfliktusban a novemberi egyhetes fegyvernyugvás óta először jöhet létre tűzszünet, ám a közvetítésre irányuló legújabb erőfeszítések megrekedni látszanak egy héttel azután, hogy Joe Biden amerikai elnök új útitervet ajánlott a feleknek. Biden, aki a novemberi elnökválasztás előtt a háború befejezése érdekében nyomás alatt áll, azt mondta, hogy a terv az, hogy hat hétre leállítják a harcokat, amíg a túszokat kicserélik az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokra. A terv a segélyszállítmányok fokozottabb eljuttatását is magában foglalná Gázába. A világhatalmak G7 csoportja és az arab államok támogatták a javaslatot.

A főbb vitás pontok közé tartozik, hogy a Hamász ragaszkodik az állandó tűzszünethez és a teljes izraeli kivonuláshoz - ezt a követelést Izrael elutasította. Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőtől Izraelbe, valamint kulcsfontosságú regionális partnereihez, Egyiptomba, Jordániába és Katarba látogat a háború kezdete óta tett nyolcadik közel-keleti útja során. Az amerikai csúcsdiplomata "hangsúlyozni fogja annak fontosságát, hogy a Hamász elfogadja az előterjesztett javaslatot", amely "mind az izraeliek, mind a palesztinok számára előnyös lenne" - mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!