Hirdetés

Izland miniszterelnöke is sztrájkol a nemek közötti bérszakadék miatt

Somló-Bakos Dalma portré Somló-Bakos Dalma

 Izlandon nők tízezrei, köztük Katrín Jakobsdóttir miniszterelnök is sztrájkol kedden.

Katrín Jakobsdóttir
Katrín Jakobsdóttir

A „kvennafri”-t, vagyis a női szabadnapot hirdettek tiltakozásul keddre hívják a nemek közötti bérszakadék és a nemi alapú erőszak ellen.

A sztrájk különösen azokat a területeket érinti érzékenyen, ahol a női munkavállalók vannak többségben, így az egészségügyet és az oktatást.

1975 óta ez lesz a legnagyobb, egésznapos női sztrájk.

A nőket és a nem bináris személyeket arra hívták keddre, hogy ne dolgozzanak, beleértve, a házimunkát is.

"Nem fogok dolgozni ezen a napon, és arra számítok, hogy a kabinetben lévő összes nő is így tesz majd”- mondta Jakobsdóttir izlandi miniszterelnök az mbl.is weboldalnak.

Jakobsdóttir elmondta, hogy kormánya azt vizsgálja, hogyan értékelik a nők által uralt szakmákat, összehasonlítva a hagyományosan férfiak által uralt szakmákkal.

Az Izlandi Pedagógusok Szakszervezete szerint a nők alkotják a tanárok többségét az oktatási rendszer minden szintjén, beleértve az óvodapedagógusok 94%-át is. Az ország legnagyobb egyetemi kórházában, az Izlandi Nemzeti Egyetemi Kórházban dolgozók körülbelül 80%-a nő - írja a BBC.

Izlandot a Világgazdasági Fórum (WEF) 14 éve a világ legjobb országának minősítette a nemek közötti egyenlőség szempontjából. De az ország nem teljesen egyenlő, a WEF 91,2%-os összpontszámot adott neki.

A  sziget, amely az egyik legritkábban lakott ország, a világ 14. helyén áll a gazdasági részvétel tekintetében, olyan országok mögött, mint Libéria, Jamaica és Norvégia.

Izlandon a női munkaerő mintegy 90%-a sztrájkolt 1975-ben, hogy rávilágítsanak a nők fontosságára a gazdaságban. A sztrájk arra késztette az ország parlamentjét, hogy a következő évben elfogadja az egyenlő bérezésről szóló törvényt.

Vigdís Finnbogadóttir volt izlandi elnök 2015-ben a BBC-nek azt mondta, hogy az 1975-ös sztrájk "az első lépés a nők emancipációja felé Izlandon", amely megnyitotta az utat ahhoz, hogy 1980-ban ő legyen az első nő a világon, akit demokratikusan megválasztottak államfővé.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés