Döbbenetes dolog derült ki a magyar inflációról

Bár korábban kevésbé érezhettük, mint most, de a hazai árak emelkedése már 2016-ban elkezdődött.

Magyarország már 2022-ben az élre került az EU országok inflációs rangsorában, és 2023 első hónapjaiban is megőrizte sajnos ezt a pozíciót. Az euró övezetben tavaly 8,4% lett az árindex, amely jóval alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett energia árakat, ár-sapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert tartalmazó magyar adat, ami 14,5%, ám a hazai specialitások nélkül valójában 22% körüli - írja a Pénzcentrum. 

2023-ban a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18% körül alakul, ami háromszorosa az euró övezetinek (5-6%) - tették hozzá. 

A portál felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszabb távú folyamatokat tekintve a hazai árak emelkedése 2016-tól, a Kormány mesterséges gazdaság élénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre. 2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22%-kal, az euró övezetben 25,1%-kal, Magyarországon pedig 56,5%-kal nőttek az árak, közel hasonló külső körülmények mellett. A portál szerint ebből arra lehet következtetni, hogy az eltérésnek belső okai vannak. 

2010 eleje óta a hazai fogyasztói árindexet (+83,8%) felfelé húzza az élelmiszerek (+147,6%, súlyuk 29%) és a szeszesitalok, dohánytermékek (166,1%, súlyuk7,9%) árindexe. Ennek oka az előbbi esetben az ágazati különadók és a szabályozási korlátok mellett a munkaerő és energiaköltségek átlagnál gyorsabb emelkedése. Az élvezeti cikkek esetében a folyamatosan emelkedő adóterhek okoztak extra drágulást. Szintén átlag felett emelkedtek az üzemanyagok árai (108,6%, súlyuk 8,1%), ami a magas adóterhelésnek köszönhető. A többi termékkör (különösen a rezsi költségek) mérsékelték az áremelkedés ütemét.