Elindította a lemondási lavinát II. Margit királynő? Más uralkodók is követhetik a példáját

Ahogy arról korábban a Nap Híre is részletesen beszámolt, szilveszter napján újévi televíziós beszédében jelentette be a 83 éves II. Margit dán királynő, hogy lemond a trónról idősebb fia, az 55 éves Frigyes javára. A dán monarchia fennállásának csaknem 900 éve alatt II. Margit az első uralkodó, aki önként mondott le a trónról. A királynő nem indokolta lemondását, azonban a királyi szakértők szerint azért tette, hogy megmentse a fia házasságát, miután egyre több pletyka keringett arról, hogy a trónörökösnek viszonya lehetett Genoveva Casanova mexikói színésznővel.

Közben arról is beszámoltunk, hogy hivatalosan trónra lépett vasárnap X. Frigyes, Dánia új királya, aki 52 éven át uralkodó édesanyját, II. Margit királynőt követi a trónon. Az aláírás után Mette Frederiksen miniszterelnök a parlament erkélyéről kiáltotta ki, hogy Dániának új uralkodója van.

A BBC pedig arról számolt be, hogy II. Margit hivatalos vasárnapi lemondása után rengeteg dán "gyászolni" kezdett. A cikkben pedig azt taglalták, hogy a rendkívüli lemondás elindít-e egy lavinasorozatot a többi királyi családban. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy II. Margit lemondása bogarat ültethet több idősebb uralkodú fülébe is, és ők is a lemondás mellett dönthetnek idővel. 

Visszatérve az új dán uralkodóra, X. Frigyesre, egy friss felmérés szerint az emberek barátságos, földhözragadt családapaként tekintenek rá, és még népszerűbb lett az emberek körében, amikor kiderült, előszeretettel hallgat rockzenét. Az észak-európai királyi családok népszerűsége pedig sokkal magasabb, mint például a brit királyi családé. A cikkben kiemelték, hogy Haakon, a norvég trónörökös a gálavacsorákon előszeretettel társalog a trófeáiról, míg Viktória svéd trónörökösnő korábban többször is nyíltan beszélt az anorexiával való küzdelméről, ezáltal pedig közelebb került a hétköznapi emberekhez.

A három királyi család tagjai (dán, svéd és norvég) közel állnak egymáshoz, gyakran látogatják egymást és sokszor együtt mennek nyaralni is. "A skandináv monarciák ugyanazokat az értékeket, kultúrát és történelmet vallják. A királyi családtagokat széles körben szorgalmasnak tartják, szívesen beszélgetnek az emberekkel és foglalkoznak a problémáikkal" - mondta Marie Ronde, a dán TV2 királyi kommentátora. 

Az 1970-es évek végén például úgy változtatták meg a svéd törvényeket, hogy az uralkodót egyetlen fia helyett a legidősebb gyermeke, azaz a lánya követhesse a trónon. XVI. Károly Gusztáv svéd király egész életében a környezetvédelem bajnoka volt, és gyakran arra használja pozícióját, hogy felhívja az emberek figyelmét az éghajlatváltozásra.

V. Harald norvég királyról pedig köztudott, hogy hasonlóan progresszív nézeteket vall. 2016-ban például szenvedélyes beszédet mondott az egyenlőség és a menekültek támogatásáról, tisztelettel adózva az "Afganisztánból, Pakisztánból, Lengyelországból, Svédországból, Szomáliából és Szíriából" érkező polgártársai előtt.

Az északi monarchiák tehát bebizonyították, hogy a kozmetikai változtatásoknál sokkal többre is képesek. Ezt leginkább azzal bizonyították az emberek számára, hogy a monarchiájuk költségvetésének "karcsúsítása" mellett döntöttek mindannyian.

XVI. Károly Gusztáv svéd király 2019-ben öt unokáját is eltávolította a királyi házból, ezzel reflektálva arra a szélesebb körű nézetre, hogy nincs szükség a királyi család ennyi tagjának fizetésére a hivatalos feladatokért. Három évvel később II. Margit királynő hasonlóan cselekedett, amikor négy unokáját is megfosztotta a monarchiához kötődő címétől. 

Ezek a lépések meghozták a gyümölcsüket. A dán és a norvég régensek támogatottsága folyamatosan 80 százalék körül mozog, míg egy nemrégiben végzett svéd felmérés szerint a monarchiaellenes hangulat több mint 20 éve most a legalacsonyabb.

Ugyanakkor a lap felidézte, hogy Hollandiában ez már-már hagyománnyá vált: négy holland uralkodó döntött úgy, korábban hogy lemond gyermekei javára azóta, hogy az ország 1815-ben független monarchiává vált. Luxemburg több nagyhercege is látszólag könnyedén átadta a trónt az örökösöknek.

Ráadásul valamilyen szinten érthető is, hogy a lemondás, mint fogalom miért idéz fel kellemetlen emlékeket a királyi családokban. Spanyolország és Belgium korábbi királyai például súlyos botrányok nyomán mondtak le, míg az Egyesült Királyságban alkotmányos válság alakult ki, miután VIII. Eduárd király 1936-ban úgy döntött, hogy lemond a trónról, hogy feleségül vehesse az elvált szeretőjét.

A királynő régóta fennáló egészségügyi problémái miatt megtett lépés sokakat arra késztetett, hogy elgondolkodjanak azon, vajon máshol is hasonló meglepetés várható-e a jövőben. A skandináv uralkodók ugyanis eddig mindig elhárították azokat a javaslatokat, hogy mondjanak le örökösük javára. 

- fogalmazott Roger Lundgren svéd királyi szakértő a BBC-nek. II. Margit még 2012-ben, amikor a trónra lépésének a 40. évfordulóját ünnepelte, úgy fogalmazott, hogy "Addig maradok a trónon, amíg össze nem esem". Az egyetlen precedens Dániában III. Erik királyhoz köthető, aki 1146-ban mondott le a trónról.

Anders Pihlblad svéd királyi kommentátor szerint, bár XVI. Károly Gusztávot gyakran kérdezik a lemondás lehetőségéről, "ez nem azért van, mert a svédek szerint nem végzi jól a munkáját, hanem mert lánya, Viktória koronahercegnő nagyon-nagyon népszerű".

XVI. Károly Gusztáv egyébként II. Margithoz hasonlóan korábban már jelezte, hogy haláláig a trónon akar maradni. "Visszavonulás? Nem, ez a szó fel sem merül a családunkban. Legalábbis történelmileg nem" - mondta egy 2014-es interjúban. "Régi hagyományunk, hogy nem vonulunk vissza" - tette hozzá. 

Hasonlóan fogalmazott V. Harald norvég király is, aki kiemelte, hogy az 1991-ben tett esküje egy életre szól. "Számomra ez ilyen egyszerű" - mondta.

- ezt már Kristi Marie Skrede, a norvég NRK TV királyi tudósítója mondta. 

A BBC kiemelte, hogy az északi uralkodók vonakodása a lemondással kapcsolatban meglepőnek tűnik, ugyanis több évtizedes szolgálat után nem valószínű, hogy az emberek elítélnék őket, ha mégis a visszavonulás mellett döntenének.

A három skandináv uralkodó közül XVI. Károly Gusztáv a legfiatalabb, ő maga 77 éves és 27 éves kora óta ül a svéd trónon. Miután II. Margit helyét vasárnap hivatalosan is átvette a fia, X. Frigyes, így ő lett a világ harmadik leghosszabb ideig regnáló uralkodója.

Harald februárban lesz 87 éves, és az utóbbi években többször is betegszabadságot vett ki - többek között azért, mert szívproblémái és hólyagrákja miatt műtéteken esett át, tavaly pedig egy fertőzés miatt került kórházba. Fia, Haakon minden alkalommal zökkenőmentesen lépett a régens szerepébe. A többi északi királyi ház örököséhez hasonlóan ő is rendkívül népszerű

"Hat hónappal ezelőtt azt mondtam volna, hogy soha, de soha nem fognak lemondani" - mondta Lundgren. "De a dán eset azt mutatja, hogy bármi megtörténhet."

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!