Hivatalosan ma is tart a koreai háború, amit 70 éve fegyverszünettel zártak le

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és egy magas rangú kínai küldöttség törte meg Észak-Korea több mint három éve tartó teljes elszigeteltségét.

Kim Dzsong Un még a Covid-járvány kitörésekor, 2020. márciusában rendelte el az ország határainak teljes lezárását.

Most a koreai háború lezárását jelentő fegyverszüneti megállapodás aláírásának 70. évfordulója alkalmából fogadtak először külföldi vendégeket, bár néhány napja egy amerikai katona önként már átszökött északra.

Az orosz delegációt vezető Sojgu számára is ez az első jelentős nyilvános szereplés azóta, hogy júniusban a Wagner-puccsot vezető Jevgenyij Prigozsin az eltávolítását követelte.

A védelmi miniszter azonban a helyén maradt, és most személyesen adta át Kimnek Vlagyimir Putyin orosz elnök „dedikált levelét”. Hasonló küldeményt hozott magával a kínai küldöttség is, amelyet a Politikai Bizottság tagja, Li Honzsong vezetett, aki „udvariasan átadta a tisztelt Kim Dzsong Un elvtársnak a Hszi Csin-ping által küldött személyes levelet” – közölte a hivatalos Koreai Központi Hírügynökség.

A kommunista csúcs egyben azt jelzi, hogy az ukrajnai háború egyik – a nyugat számára nem kedvező – következménye, hogy megerősödött és még jobban összezárt a Moszkva-Peking-Phenjan tengely.

Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy Észak-Koreát sikerülhet kívülről is teljesen elszigetelni, és így nukleáris programja feladására kényszeríteni, de ennek lehetősége 

A „baráti légkörben lezajlott” tárgyalások témája sejthető abból, hogy a felek a „győzelem napja” alkalmából megrendezett haditechnikai kiállítást tekintették meg, amelyen a Reuters értesülése szerint Észak-Korea tiltott fegyvereit, köztük nagy hatótávolságú, nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas ballisztikus rakétákat is bemutatták. 

Phenjan az 1953. július 27-i, a nyílt ellenségeskedéseknek véget vető koreai háborús 

A konfliktus 1950. június 25-én kezdődött, miután az észak-koreai hadsereg megszállta a felsziget déli részét, és három éven át tartó pusztító háborút eredményezett.

A koreai háború békeszerződés helyett fegyverszüneti megállapodással ért véget, amelyet 1953. július 27-én írtak alá Panmidzsonban. 

A fegyverszünetről az egyik oldalon az ENSZ 16 tagállamát képviselő ENSZ-parancsnokság, a másik oldalon pedig Észak-Korea és Kína tárgyalt. 

Dél-Korea nem volt a megállapodás aláírója, és a tárgyalások során sem Észak-, sem Dél-Koreát nem ismerték el egymást szuverén államként.

A fegyverszünet leállította az aktív ellenségeskedést a Koreai-félszigeten és létrehozta a koreai demilitarizált övezetet (DMZ), egy szigorúan ellenőrzött ütközőzónát, ami 4 kilométer szélességben húzódik a 38. szélességi kör mentén, elválasztva egymástól Észak- és Dél-Koreát. A hadiállapot azonban hivatalosan a mai napig fennáll.