Nagyon ritka, galambokat érintő betegségben hunyt el egy kétéves kislány. A New York Post cikke szerint ő az ötödik ismert eset, aki belehalt ebbe a betegségbe.
A meg nem nevezett 2 éves kislányt az új-dél-walesi Randwickben található Prince of Wales Kórházba szállították, miután három hétig hányinger, hányás és megfázáshoz hasonló tünetek jelentkeztek nála. A kislány a tünetek megjelenése előtt mindössze hat hónappal fejezte be a második kemoterápiás kezelését, amellyel a B-sejtes akut limfoblasztos leukémiáját kezelték.
A kislány állapota gyorsan romlani kezdett, négy nap alatt lázas fertőzéssel összefüggő epilepsziás szindróma alakult ki nála, melyhez rohamok is társultak.
Az orvosok számos vizsgálatot végeztek, ideértve az MRI-t, autoimmun kiértékeléseket, genetikai rendellenességek vizsgálatát, valamint a PCR-teszteket is, amelyek bakteriális, gombás, vírusos vagy mikobakteriális kórokozók jelenlétét ellenőrizték, ám az eredmények semmilyan aggodalomra adó okot nem mutattak ki.
A kislány vírusellenes gyógyszereket, antibiotikumokat és görcsoldó gyógyszereket kapott az agyduzzanat kezelésére és a kellemetlenségek csökkentésére, de semmi sem enyhítette a tüneteket, mivel az agya továbbra is duzzadt. Végül 27 nappal a kórházba kerülése után meghalt.
Miután elhunyt, az orvosi vizsgálatok kimutatták, hogy a Newcastle-kórt okozó APMV-1 APMV-1 madárparamyxovírus súlyos törzsét hordozta, ami rendkívül fertőző és halálos vírusos betegség, és leginkább a madarakat és baromfikat, jellemzően a galambokat érinti.
Az orvosszakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a kisgyermek a fertőzés okozta agyduzzanatba halt bele, amely az orrában vagy a szájában kezdődött. Úgy sejtik, a kislány galambürülékkel- vagy nedvekkel érintkezhetett, ezért kapta el a fertőzést.
Az APMV-1 fertőzés első dokumentált emberi esetét 1942-ben jelentették Ausztráliában. Azóta világszerte 485 emberi megbetegedést jelentettek, amelyek több mint felét az Egyesült Királyságban jegyezték fel, és eddig négy haláleset történt. Általában ha egy ember megfertőződik a vírussal, csak kötőhártya-gyulladásban szenved, azonban vannak súlyos esetek is.
Szakértők szerint ez az eset rávilágít a leukémia kezelésének, fertőző kiváltó tényezőknek és idegi szövődményeknek a kapcsolatára, különösen fiatal betegeknél.
Kapcsolódó cikkek
- Hatalmas áttörés: Elon Musk legújabb agyi chipjével a vakok visszanyerhetik a látásukat Elon Musk Neuralink nevű cége megkapta az "áttörést jelentő eszköz” státuszt egy olyan implantátumra, amelynek célja, hogy vak betegek visszanyerjék látásukat.
- Megvan a hosszú élet titka: döbbenetes, de így tényleg lassíthatod az öregedést Az utazás késleltetheti az öregedési folyamatot, és javíthatja a fizikai és mentális egészséget - derült ki a Journal of Travel Research című folyóiratban megjelent új tanulmányból, amelyet az ausztráliai Edith Cowan Egyetem (ECU) kutatói végezték el.
- Fáradt, fáj a feje és még lázas is? Lehet, hogy elkapta a Covid új variánsát Az XEC-variánst még júniusban azonosították a szekemberek és az előrejelzések szerint hamarosan domináns típussá válhat Európában.
- Előbb vagy utóbb mindenkibe ültetnek agyi chipet? Rengeteg tudós dolgozik azon, hogy olyan agy-számítógép interfészeket fejlesszenek, amelyek a memóriavesztéstől kezdve a beszédhibákon át a bénulásig mindenre alkalmazhatóak. Elon Musk, a Neuralink egyik alapítója pedig azt mondta, hogy a vállalatának hosszú távú cálja az, hogy "szuperképességeket adjon az embereknek." De vajon előfordulhat az, hogy a jövőben mindnyájan egy chippel a fejünkben éljünk?