Ez már rémület, szörnyű hír érkezett a határról

Az ukrán-magyar határszakaszon 3827-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3877-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatott a rendőrség.

A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.

Vonattal 97 ember - köztük 29 gyermek - érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve - tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - írták.

Friss hír az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy Vlagyimir Putyin elnök nyitott volt és marad minden olyan kapcsolatfelvételre, amely valamilyen módon segítheti Oroszországot biztonsági céljainak elérésében - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Izvesztyija című lapban kedden megjelent interjúban.

Peszkov a terjedelmes interjúban a biztonsági koncepcióban változást sürgetett a Nyugat részéről: a biztonság oszthatatlansága elvének elismerését, vagyis azt, hogy egy ország biztonsága nem szavatolható egy másik rovására. Nehezményezte, hogy a háborút megelőzően semmibe vették Moszkva Washingtonba, Brüsszelbe és Bécsbe eljuttatott biztonsági aggályait. Méltatta az ukrajnai politikai rendezéssel kapcsolatos kínai tervet, amely szerinte egybeesik az orosz megközelítéssel.

A szóvivő szerint Moszkva lehetőleg békésen, a tárgyalóasztalnál akarja elérni céljait, ám ha ez nem lehetséges, akkor katonailag is kész erre. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tárgyalási készséget kifejező kijelentéseivel kapcsolatban kijelentette: a közelmúltban nem történt ilyen kezdeményezés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a közvetítői potenciál "egyszerűen megszűnik", ha valamelyik ország Ukrajna oldalán beavatkozik a konfliktusba.

"Ukrajnában maradtak még olyan erők, amelyeknek nem tetszik a jelenlegi kijevi rendszer" - válaszolt arra kérdésre, hogy vannak-e még tárgyalásra kész partnerek Ukrajnában. Mint mondta, ezen erők egy kis része még mindig Kijevben, más részük pedig máshol, egyebek között Oroszországban van. Közéjük sorolta Viktor Medvedcsukot, az ukrán állampolgárságától és parlamenti mandátumától idén megfosztott ellenzéki politikust, akinek, mint mondta, "vannak támogatói, még ha nem is olyan sokan, mint szeretnénk". 

Megjegyezte, hogy az Ukrajnában maradottak "egyszerűen félnek". "Fizikai értelemben veszélyes bármilyen módon felemelni a fejüket, mert azonnal megsemmisítik őket" - tette hozzá.