Csíkszeredáról indult, a Békás-szorosban kezdte a hegymászást, onnan jutott fel első magyarként a Himalája csúcsára. Amputált lábbal is folytatta, aztán tíz eltűnt az egyik leggyilkosabb hegycsúcson.
„Tudom, sokan vélekednek úgy, semmilyen csúcsért sem adnák oda egy lábujjukat sem,
de ebben a helyzetben hiszem, hogy ezzel a csonkolt lábbal is képes leszek még teljes életet élni. Egy ennél rosszabb helyzetben is hasonlóképpen kellene gondolkodnom, csak akkor egy másik életpályán.” – mondta három évvel halála előtt Erőss Zsolt a Heteknek adott interjúban.
A hegymászó elmondta, hogy balesete után volt esélye arra, hogy megtartsa a sérült lábát, de a „sántikálós életforma” helyett úgy döntött, hogy tovább szeretne sportolni.
Tisztában volt azzal, hogy
a hegymászás valóban egy „veszélyes üzem".
„Több, mint harminc éve mászok, és eddig a balesetig valójában súlyos esetem nem volt. Különös, hogy sok nehéz és kockázatos utat sérülés nélkül tudhattam magam mögött, míg egy szakmai szempontból lényegesen egyszerűbb helyzet ezzel a következménnyel járt.
Ennek ellenére az a véleményem, hogy ha valaki felkészült, a szabályokat betartja és van egy kis szerencséje, jók az esélyei, hogy nyugdíjas hegymászó lehessen.” – mondta Erőss.
![Erőss Zsolt a legeredményesebb magyar magashegyi hegymászója volt](https://storage.googleapis.com/naphire/eross-zsolt.inbox800x450.jpg)
Fájdalmas módon ez a vágya nem adatott meg neki.
Az erdélyi születésű székely hegymászó, aki 2002. május 25-én első magyarként megmászta a Mount Everestet,
és Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászójaként
tíz 8000 m fölötti csúcsot ért el sikeresen, kilencet kiegészítő oxigén nélkül (ebből kettőt műlábbal),
2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt.
Felesége, Sterczer Helga, aki amellett, hogy mentálhigiénés szakember, szintén hegymászó, az Erőss Zsoltról készült, Magasságok és mélységek című dokumentumfilm bemutatója után elmondta, hogyan fogadta a drámai hírt:
„A hegymászóknak is az az attitűdjük, hogy fönn a hegyen nem eshetünk kétségbe, nem pánikolunk be, hanem a megoldásra koncentrálunk. S ha túléltünk és visszatértünk a hegyről, akkor lehet kiengedni. Ugyanígy gondolkodtam a gyászról is:
az érzéseimmel foglalkozni ráérek majd akkor, ha már túlleszek az egészen.”
Ennek ellenére neki is évekbe telt feldolgozni a veszteséget, különösen, hogy a 8000 méter feletti magasságból a hegymászó holttestét nem sikerült hazahozni.
A film alapján sokat segített az, hogy szimbolikus temetést tartottak Erőss Zsolt emlékére, aki 2014-ben posztomusz megkapta az Év hegymászója elismerést is.
Kapcsolódó cikkek
- Sokkoló hír érkezett a magyar olimpiai bajnokról, szívinfarktust kapott és többször is újra kellett éleszteni Az 50 éves Ónodi Henriettát március óta ápolják kórházban.
- Kérdésessé vált Kovács Zsófia olimpiai szereplése: megsérült a műtött térde Megsérült a közelmúltban visszatért tornász, Kovács Zsófia műtött térde, ezért kérdésessé vált a szereplése a párizsi olimpián.
- Kiakadtak Párizsban a sportolók, tojáshiánnyal kell szembenézniük az olimpiai faluban Több sportoló is arra panaszkodik, hogy a párizsi olimpiai faluban hiány van egy bizonyos élelmiszerből.
- Még meg sem nyitották hivatalosan a párizsi olimpiát, máris megdőlt egy világcsúcs Megszületett a párizsi olimpia első világcsúcsa, amelyet a dél-koreai Lim Szihjon ért el a női íjászok csütörtöki rangsoroló versenyében.