Elon Musk vesztét okozhatja a Trump iránti elkötelezettség?

Elon Musk Donald Trumppal készített legutóbbi interjúja csak egy csepp volt a milliárdos Trump iránti elkötelezettségének tengerében. Musk ugyanis szavakkal és tettekkel is többször kifejezte már, hogy mekkora csodálója a republikánus elnökjelöltnek, ezzel azonban könnyen lehet, hogy maga alatt vágja a fát. 

Elon Musk eddig nem túl visszafogott módon támogatta Donald Trumpot a 2024-es elnökválasztási kampányban, és kulcsszerepet játszott abban is, hogy az egykori elnök visszatérhetett az X felületére. Az persze kicsit sem szokatlan jelenség, hogy a különböző hírességek nyilvánosan állást foglalnak az általuk preferált jelölt mellett. Egy új tanulmány szerint bár az olyan ismert emberek, mint Megan Thee Stallion vagy Kid Rock befolyásolhatják a választást, az igazi hatalom mégis az olyan üzletemberek kezében van, mint mondjuk Musk. 

Mint minden amerikai állampolgárnak, úgy Elon Musknak és más milliárdos üzletembereknek is természetesen joguk van részt venni az amerikai politikában, a szuper PAC-k finanszírozásától kezdve a "színfalak mögötti munkáig". Támogathatják a választottukat akár anyagilag, akár erkölcsileg, ennek azonban komoly ára is lehet. A történelem mindenesetre óvatosságra int – írja a Politico. A Time-ot alapító Henry Luce ugyanis annak idején teljes mellszélességgel vetette magát Dwight Eisenhower tábornok kampányának népszerűsítésébe. (Dwight David „Ike” Eisenhower az Amerikai Egyesült Államok tábornoka és 34. elnöke volt – a szerk.) A politikus ennyire nyílt és elkötelezett támogatása kissé szokatlan volt egy médiaorgánumtól, ám kétségtelen, hogy rövid távon több előnnyel is járt: például szoros kapcsolatot jelentett Eisenhowerhez a Fehér Házban. Hosszú távon azonban egyértelműen rombolta a Time hitelességét. 

Henry Luce 1923-ban alapította meg a Time-ot, mert úgy vélte, hogy az amerikai nép éhezik egy nemzeti hírszolgáltatóra. Amerika első országos hírmagazinjaként a Time egyértelműen úttörő volt az amerikai újságírásban, és nagyon gyorsan hatalmas népszerűségre is tett szert: a százezer előfizetőből végül több millió lett. A lap az elnökséggel is kiemelten foglalkozott, például elsőként írtak tudósításokat az elnök napi tevékenységéről, és még egy külön rovatot is létrehoztak "Az elnök hete" néven. Ebből kiindulva pedig Henry Luce mindent megtett annak érdekében, hogy jó kapcsolatot ápoljon az éppen regnáló elnökkel, ami azonban sokáig sehogy sem akart neki sikerülni. 

Ő és Roosevelt elnök kifejezetten nem voltak jó kapcsolatban, sőt, Luce többször is az elnök eltávolításána ügyködött, például olyan jelölteket támogatva, mint Alf Landon 1936-ban. Próbálkozásai minden alkalommal kudarcba fulladtak, ez azonban csak még elszántabbá tette őt. Luce még Roosevelt halála után sem ásta el a csatabárdot, mert mint mondta: "Kötelességem, hogy továbbra is gyűlöljem őt." Roosevelt utódjával, Harry Trumannal sem volt sokkal jobb a viszonya. 1952-ben pedig felcsillant előtte a lehetőség, hogy megtörje a demokraták 20 éves dominanciáját a Fehér Házban, ami szerinte nem csak neki, de az országnak is rossz volt. Így kezdte minden lehetséges befolyását felhasználva támogatni Eisenhowert. 

Luce még azelőtt találkozott Párizsban a férfival, mielőtt az hivatalosan is jelölt lett volna, és azonnal "szerelembe esett". Később úgy idézte fel a találkozót, hogy már akkor lenyűgözte Eisenhower, még a "férfias hangjáról" és a "csillogó kék szeméről" is említést tett. 

Egy ilyen kissé szokatlan lépés volt például, hogy Luce a saját emberi közül biztosított többeket Eisenhower kampányához, például Emmet Hughes és C.D. Jackson beszédírókat is. Luce a jövőkép kialakításában is aktívan részt vett. Felkérte John Foster Dullest, hogy írja le a republikánusok külpolitikai víziót a Life számára egy véleménycikkben. Ez a cikk, "A merészség politikája" lett később Eisenhower külpolitikájának az alapja, Dulles pedig a külügyminisztere. Az erőfeszítéseket pedig végül siker koronázta, Ike legyőzte Stevensont, Henry Luce pedig élvezhette a munkája gyümölcsét. 

Felesége, Claire Boothe Luce olaszországi nagykövetként csatlakozott az adminisztrációhoz, és mindketten csodálhatták, ahogy az elképzelt tervek megvalósulnak a külpolitika frontján. Luce úgy értékelte, hogy Eisenhower jó elnök, aki békét és jólétet teremtett, ezt pedig mind a harmincmillió olvasójának igyekezett demonstrálni. A helyzetnek azonban hamarosan elkezdtek megmutatkozni a hátulütői is. A Time alkalmazottai közül egyre többen zúgolódtak amiatt, hogy "Eisenhower szócsöveként" kell funkcionálniuk, mire Luce úgy reagált, hogy ő a főnök, aki bárkit ki tud rúgni. 

Talán nem meglepő, de ezzel sem lopta be magát a munkatársai szívébe. Eközben a fogyasztók körében is egyre inkább feltűnt az elfogultság, ami elkezdett meglátszani a számokon is. Luce 1964-ben vonult nyugdíjba, és mindössze három évvel később, 68 évesen halt meg. A lap sokkal liberálisabbá vált az utódai alatt, ma már pedig szinte csak árnyéka egykori önmagának. 

Ami pedig a milliárdos üzletembert illeti, egy 2021-es Saturday Night Live-interjújában arról beszélt: "azt üzenem bárkinek, akit valaha megbántottam, hogy rakétán küldök embereket a Marsra. Azt gondolta bárki, hogy egy normális és higgadt ember vagyok?". Persze, valahol joggal lehet mondani, hogy ez a mentalitás tette olyan gazdaggá, amilyen most. A lap szerint Musknak azonban oda kell figyelnie, mert Luce és a birodalma is komoly károkat szenvedett el a politikában való részvétel miatt, a következmények pedig ma még rosszabbak is lehetnek. Az X például sok felhasználót veszíthet, ha nagyon elkötelezetten támogatja Donald Trumpot. Musk egyértelműen terjeszkedni szeretne a platformmal a jövőben, ám ha több országban is persona non grata a Trump iránti elkötelezettség miatt, akkor sokkal nehezebb dolga lesz. 

De akár a Tesla vagy a Space X is is megszenvedheti a nagy barátságot. A Teslát egyének vásárolják, de szükség lehet állami szerződésekre is, amiknek szintén nem tesz jót, ha Elon Musk ennyire elkötelezi magát az amerikai politikában. Michael Jordan mondta annak idején: "A republikánusok is vásárolnak cipőket." Nos, a demokraták is vásárolnak autókat. Ami pedig a közbeszerzésekett illeti, mind a Tesla, mind a Space X félő, hogy kevesebb szerződést kap Kamala Harris adminisztrációjától, amennyiben a jelenlegi alelnök győz novemberben. 

Emellett még van egy fontos tényező, ez pedig: nem minden vállaltra egyformán vonatkoznak a szabályok, még esetleges jogsértés esetében sem. Joe Biden elnöksége alatt a Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is vizsgálatot indított Elon Musk cégei ellen, csak hogy néhány példát említsünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezeket a vizsgálatokat személyesen Joe Biden rendelte el, de mindenképp érdemes elgondolkodni az összefüggéseken. És bár Elon Musk bizonyára tisztában van a kockázatokkal, mégis érdemes megfontolni, hogy mennyire érdemes üzletemberként belefolyni a politikába. Ez persze nem jelenti azt, hogy Musk cégeinek esetleges kormányzati "kipécézése" rendben lenne, ahogy a Mark Zuckerberg szerint a Covid-járvány idején a Metára a Biden,adminisztráció részéről gyakorolt, cenzúrát sürgető nyomás is problémás. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!