Megbukott a dél-koreai elnök puccsa, most vádemeléssel néz szembe

A dél-koreai törvényhozók szerdán törvényjavaslatot nyújtottak be Jun Szogjol elnök felelősségre vonásáról, miután kihirdette a hadiállapotot, majd órákkal később visszavonta, súlyos politikai válságba sodorva Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságát.

A hadiállapot váratlan kihirdetése brutális káoszt okozott az Egyesült Államok egyik legfontosabb ázsiai szövetségesénél. Az elnök parancsára a fővárost megszálló katonák először nem akarták a Nemzetgyűlés épületébe engedni a képviselőket, ám végül a képviselők mégis összeültek és egyhangúlag elutasították Jun politikai és sajtószabadságot felfüggesztő rendeletét, miközben fegyveres katonai alakulatok nyomultak be a szöuli Nemzetgyűlés épületébe.

A legnagyobb ellenzéki Demokrata Párt (DP) felszólította a 2022 óta hivatalban lévő Yunt, hogy mondjon le, ellenkező esetben elmozdítják és vádat emelnek ellene. Hat dél-koreai ellenzéki párt később törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben az elnök felelősségre vonásáról, a szavazást péntekre vagy szombatra tűzték ki.

Kim Jongmin DP-s törvényhozó ezzel indokolta a lépést: „Nem nézhetjük tétlenül, hogy a demokrácia összeomoljon”. Jun kormányzó Népi Erő Pártjában is mély megosztottság alakult ki, mivel annak vezetője a puccskísérletet támogató Kim Jonghyun védelmi miniszter kirúgását és az egész kabinet lemondását követelte. Kim felajánlotta lemondását - közölte a védelmi minisztérium.

Mint arról beszámoltunk: Jun kedden késő este egy televíziós beszédben jelentette be, hogy hadiállapotot hirdet ki, hogy megvédjék az országot az úgymond Észak-Korea-párti államellenes erőkkel szemben, és megvédjék a szabad alkotmányos rendet, bár konkrét fenyegetéseket nem említett.

Az országban káosz alakult ki, a katonák megpróbálták elfoglalni a parlament épületét, bár gyorsan visszavonultak, amikor a parlamenti őrség tagjai tűzoltókészülékkel lefújták őket, miközben a tüntetők odakint dulakodtak a rendőrökkel. A hadsereg közölte, hogy a parlament és a politikai pártok tevékenységét betiltják, a média és a kiadók pedig a hadiállapotot elrendelő parancsnokság ellenőrzése alá kerülnek.

A törvényhozók azonban átvágtak a biztonsági kordonon, és néhány órával a kihirdetést követően a dél-koreai parlament a 300 képviselőből 190 jelenlétében egyhangúlag elfogadta a hadiállapot feloldására vonatkozó indítványt, amit Jun pártjának 18 képviselője is támogatott. Az elnök ezután, alig hat órával a kihirdetése után, visszavonta a hadiállapotot. A nemzetgyűlés előtt tüntetők kiabálni és tapsolni kezdtek a hír hallatán.

Észak-Korea részéről egyelőre nem érkezett reakció a déli káoszra.

Az éjszakai dráma ellenére Szöul szerdán békésnek tűnt, a szokásos reggeli csúcsforgalom zajlott a vonatokon és az utcákon. További tiltakozásokra lehet azonban számítani, mivel Dél-Korea legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Koreai Szakszervezetek Konföderációja gyűlést tervez Szöulban, és sztrájkot ígért, amit addig folytathatnak, amíg Jun le nem mond.

Az Egyesült Államok nagykövetsége felszólította a Dél-Koreában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék el azokat a területeket, ahol tüntetések zajlanak, míg néhány nagy munkáltató azt tanácsolta a dolgozóknak, hogy otthonról dolgozzanak.

A pénzügyi piacok ingadozóak voltak, a dél-koreai részvények 1,3%-ot estek, a won pedig stabil, de kétéves mélypont közelében volt. A kereskedők arról számoltak be, hogy a dél-koreai hatóságok gyaníthatóan beavatkoztak a won árfolyam-zuhanásának megfékezése érdekében.

Csoj Szangmok pénzügyminiszter és Li Csangjong, a Bank of Korea kormányzója az éjszaka folyamán rendkívüli ülést tartott, és a pénzügyminisztérium ígéretet tett arra, hogy szükség esetén beavatkozik a piaci folyamatokba. „Egyelőre korlátlan likviditást juttatunk a részvényekbe, kötvényekbe, a rövid távú pénzpiacra és a devizapiacra, amíg azok teljesen normalizálódnak” - áll a kormány közleményében.

A konzervek, az instant tészták és a palackozott víz eladásai az éjszaka folyamán ugrásszerűen megnőttek - közölte egy névtelenséget kérő, nagy dél-koreai élelmiszerüzletlánc. „Mélységesen felkavart ez a fajta helyzet, és nagyon aggódom az ország jövője miatt” - mondta a 39 éves szöuli lakos, Kim Bjongin a Reutersnek.

A nemzetgyűlés akkor emelhet vádat az elnök ellen, ha a törvényhozók több mint kétharmada igennel szavaz. Ezt követi az alkotmánybíróság tárgyalása, amely a kilenc bíróból hat szavazatával megerősítheti az indítványt. Jun pártjának 108 mandátuma van a 300 tagú törvényhozásban, de közülük másfél tucatnyian megszavazták a hadiállapot eltörlését.

Ha Jun lemondana vagy eltávolítanák hivatalából, Han Dukszo miniszterelnök töltené be az államfői tisztséget, amíg 60 napon belül új választásokat nem tartanak. „Dél-Korea mint nemzet elkerülte a golyót, de Jun elnök lábon lőtte magát” - mondta Danny Russel, az amerikai Asia Society Policy Institute agytröszt alelnöke az 1980 óta először kihirdetett hadiállapotról.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter üdvözölte Jun döntését a hadiállapot kihirdetésének visszavonásáról. „Továbbra is elvárjuk, hogy a politikai nézeteltéréseket békésen és a jogállamisággal összhangban oldják meg” - mondta Blinken egy nyilatkozatban. Dél-Korea az 1950-1953-as koreai háború örökségeként mintegy 28 500 amerikai katonát állomásoztat. A két szövetséges között tervezett védelmi megbeszéléseket és egy közös hadgyakorlatot is elhalasztottak az éjszakai zavargások nyomán. 

A dél-koreai politikai helyzet az ország „belügye” - mondta újságíróknak Wang Yi kínai külügyminiszter. Svédország miniszterelnöke elhalasztotta dél-koreai látogatását - közölte egy szóvivője -, Japán koreai ügyekkel foglalkozó törvényhozói csoportja pedig lemondta december közepére tervezett szöuli útját.

Mark Rutte NATO-főtitkár elmondta, hogy a szövetség figyelemmel kíséri a jelenlegi dél-koreai helyzetet, de hozzátette, hogy a Szöullal való kapcsolata „vasszilárd”. Oroszország közölte, hogy aggodalommal követi a dél-koreai „tragikus” eseményeket.

A karrierje során ügyészként dolgozó Jun 2022-ben a dél-koreai történelem legszorosabb elnökválasztásán aratott győzelmet, meglovagolva a gazdaságpolitika, a botrányok és a nemek közötti háborúk miatti elégedetlenség hullámát. Ám hamar népszerűtlenné vált, támogatottsága hónapok óta 20% körül mozog.

Az általa vezetett Népi Erő Pártja az idei áprilisi parlamenti választásokon elsöprő vereséget szenvedett, az ellenzéki pártok a mandátumok közel kétharmadát szerezték meg.

Dél-Korea 1948-as megalakulása óta több mint egy tucatszor hirdettek hadiállapotot. 1980-ban katonatisztek egy csoportja arra kényszerítette az akkori elnököt, Csoj Kjuha-t, hogy kihirdesse a hadiállapotot, hogy elnyomja a demokratikus kormányzás visszaállítását követelő felhívásokat. Az ennek nyomán kitört kvangdzsui felkelés vérbe fojtása során körülbelül ezer embert öltek meg bestiálisan.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!