Nagyobb eséllyel lesz cukorbeteg, aki sokáig fent marad éjjel - egy egyszerű életmódváltás segíthet

Régóta vitakérdés, hogy éjjeli bagolynak vagy korán kelőnek jobb-e lenni. Most azonban az új tanulmányok arra utalnak, hogy a későn fekvőknél közel 50%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség, mint azoknál, akik korán fekszenek.

A sötétségben élők - ahogy a New York Post fogalmaz - késői kronotípussal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy későn szeretnek lefeküdni, és későn is kelnek fel. Ez a szokás azonban összefüggésbe hozható a dohányzással és az egészségtelen táplálkozási szokásokkal, amelyek növelik az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a krónikus anyagcsere-betegség kockázatát.

"Úgy véljük, hogy az életmód nem magyarázza meg teljes mértékben a késői kronotípus és az anyagcserezavarok közötti kapcsolatot" - mondta Jeroen van der Velde, a hollandiai Leideni Egyetem Orvosi Központjának kutatója. "Ezenkívül, bár ismert, hogy a késői kronotípus magas testtömegindexszel jár együtt, nem világos, hogy a kronotípus milyen mértékben befolyásolja a testzsír eloszlását" - tette hozzá. 

Van der Velde munkacsoportja a Netherlands Epidemiology of Obesity tanulmányban részt vevő több mint 5000 emberen vizsgálta az alvás időzítése, a cukorbetegség és a testzsír eloszlása közötti összefüggést. A kutatásban részt vevők - akik többnyire az 50-es éveik közepén jártak - elmondták, hogy mikor szoktak felkelni és lefeküdni. A résztvevőket három csoportra osztották: korai kronotípus (a résztvevők 20%-a a legkorábbi lefekvési idővel), késői kronotípus (a résztvevők 20%-a a legkésőbbi lefekvési idővel) és köztes kronotípus (a fennmaradó 60%). 

Ezután közel hét éven keresztül nyomon követték őket - ez idő alatt 225 résztvevőnél diagnosztizáltak 2-es típusú cukorbetegséget. Miután az eredményeket korrigálták az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a teljes testzsír és az olyan életmódbeli tényezők szerint, mint a fizikai aktivitás, az étrend minősége és az alkoholfogyasztás, a kutatók megállapították, hogy a késői kronotípusú résztvevőknél 46%-kal magasabb volt a cukorbetegség kockázata, mint a köztes kronotípusúaknál.

Az eredmények azt mutatják, hogy a késői kronotípusok fokozott cukorbetegség-kockázata nem csak az életmódra vezethető vissza - mondta van der Velde. "Valószínűleg az a magyarázat, hogy a késői kronotípusúak cirkadián ritmusa vagy testórája nincs szinkronban a társadalom által követett munka- és társadalmi időbeosztással. Ez a cirkadián eltéréshez vezethet, amelyről tudjuk, hogy anyagcserezavarokhoz és végül 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet” - érvelt. 

Van der Velde csapata arra számított, hogy a korai kronotípusúaknak hasonló lesz a cukorbetegség kockázata, mint a köztes kronotípusúaknak - azt találták, hogy a korai kronotípusúaknak valójában valamivel magasabb a kockázata, de "ez statisztikailag nem volt szignifikáns”.

A kutatók azt is megállapították, hogy a késői kronotípusúaknak magasabb volt a BMI-jük, nagyobb a derékkörfogatuk, több zsigeri zsír - a belső szervek köré tekeredő káros zsír - és magasabb a májzsírtartalmuk volt a köztes kronotípusúakhoz képest.

"Úgy tűnik, hogy a késői kronotípusú embereknél nagyobb a kockázata a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának, mint a köztes kronotípusúaknál, valószínűleg a nagyobb testzsír miatt, beleértve a több zsigeri és májzsírt” - mondta van der Velde, hozzátéve, hogy a következő lépés annak a vizsgálata, hogy a késői kronotípussal rendelkezők anyagcsere-egészségügye javul-e, ha változtatnak életmódbeli szokásaik időzítésén. 

"Az éjszakai baglyoknak meg kellene fontolniuk, hogy egy bizonyos időpontban, például este 6 órakor abbahagyják az étkezést, mert az étkezések időzítése hatással lehet az emésztésre és az anyagcserére" - mondta van der Velde. "A bizonyítékok még nem állnak rendelkezésre, de idővel célunk, hogy konkrét tanácsokat adjunk” - fűzte hozzá. 

Eredményei — amelyeket ezen a héten mutat be az Európai Diabétesz Kutatási Szövetség éves találkozóján — egy olyan friss kutatáshoz kapcsolódnak, amely azt sugallja, hogy éjjeli baglyoknak lenni jót tehet a kognitív funkcióknak, de káros lehet a mentális egészségre.

Dr. Mitchell Roslin, a Northern Westchester Kórház és a Lenox Hill Kórház bariátriai és metabolikus sebészetének vezetője szerint a rossz alvási szokások valószínűbbé teszik az elhízást és a cukorbetegséget, és a stresszhormonok, például a kortizol nagyobb mértékű felszabadulásához vezetnek. "A kortizol és a stressz tovább növeli a glükózszintet és elősegíti a súlygyarapodást. A súlygyarapodás növeli az alvási apnoe és az inzulinrezisztencia esélyét. Könnyen látható, hogy a labda lefelé szalad a lejtőn” - magyarázta Roslin.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!