„Nehéz harc lesz” – Hollywood után Bollywood is a harcba száll a tisztességtelen szerződések ellen

A forgatókönyvek írása magányos vállalkozás, ráadásul az indiai Bollywoodban sokak számára egyáltalán nem nevezhető jövedelmezőnek. Kivéve, ha egy forgatókönyvírónak korábban már sikerült sikeres filmet készítenie, amivel díjat is nyert. Azonban a pénz és a lehetőségek gyakran hiányoznak a szakmából.

A bollywoodi írók szerint ennek az egyik fő oka az, hogy „kemény szerződéseket” kell aláírniuk, amelyek állításuk szerint inkább a producerek érdekeinek védelmét szolgálják.

„A legtöbb szerződés önkényes felmondási záradékokat tartalmaz, és csekély honoráriumot kínál, különösen az újoncoknak” – mondta Anjum Rajabali, a forgatókönyvírók szövetségének (SWA) - az amerikai Writers Guild of America (WGA) indiai megfelelőjének - egyik vezető tagja, amelynek országszerte több mint 55 000 tagja van.

„Nem fizetnek az íróknak a forgatókönyvek átdolgozásáért sem, miközben a producereknek jogot adnak arra, hogy eldöntsék, jóváhagyják-e az író munkáját vagy sem” – emelte ki Rajabali, hozzátéve, hogy egyes szerződések még azt is megtiltják az íróknak, hogy a szakszervezetekhez forduljanak, ha vita alakult ki közte és a producer között.

A tagok decemberben találkozót tartottak, hogy megvitassák a szerződéseikben elérni kívánt változtatásokat. Több mint 100 író, köztük olyan nagy bollywoodi nevek, mint Abbas Tyrewala és Sriram Raghavan vettek részt a találkozón – írja a BBC.

„A terv az, hogy meghívjuk a producereket is, hogy leüljenek velünk egy asztalhoz és együtt tegyük igazságosabbá a szerződéseket” – mondta Rajabali, és kiemelte azt is, hogy a legtöbb producer egyetért abban, hogy az íróknak jobb fizetésre és munkahelyi biztonságra van szükségük.

A tavalyi, hónapokig tartó amerikai írósztrájk sikeres kimenetele megerősítette az indiai forgatókönyvírók önbizalmát, hogy felvázolják a követeléseiket. Mint ismert, a sztrájk, amely teljes egészében megállította Hollywoodot, arra kényszerítette a filmstúdiókat és a streaming-szolgáltatásokat, hogy jobb feltételekbe egyezzenek bele az írók számára.

Az indiai mozgalom azonban még mindig csak kialakulóban van, és a szakértők szerint nem valószínű, hogy egyhamar bekövetkezne egy olyan drasztikus dolog, mint a sztrájk. Ez részben az iparág működésének módja miatt van így, ahol a jó kapcsolatok kulcsfontosságúak a munkához jutás szempontjából, valamint azért, mert rengetegen várnak arra, hogy szerencsét próbáljanak.

Ráadásul az írók egészen a 2000-es évek közepéig semmiféle szerződéssel nem rendelkeztek Indiában, ugyanis teljesen a producerekre voltak utalva, hogy pénzhez juthassanak. Mindent szóban beszéltek meg és a producerek általában rendszertelenül fizettek a forgatókönyvíróknak, tehát a szerződések új jelenségnek számítanak Bollywoodban.

Miután a nagyvállalatok elkezdték finanszírozni a stúdiókat, elkezdtek szerződéseket adni az íróknak is. De ahogy a producerek megpróbálták növelni a profitot és csökkenteni a pénzügyi kockázatokat, a szerződések egyre keményebbek és ésszerűtlenebbek lettek

– emelte ki Rajabali, aki arra az igazságtalan záradékra is rámutatott, amelyet egyre több producer ír bele a szerződésekbe: az íróknak kártalanítania kell a producert a film által kiváltott tiltakozások vagy viták miatt keletkezett veszteségekért.

Rajabali szerint ez azért van így, mert egyre többször előfordul, hogy csoportok veszik célba a filmeket, mert azok „sértik a vallási nézeteiket”. A tüntetők sokszor plakátokat tépnek le, lerombolják a filmdíszleteket, illetve panaszt tesznek az általuk sértőnek tartott párbeszédek, jelenetek miatt.

Ráadásul a producerek elővigyázatosságból ügyvédeket bíznak meg a forgatókönyvek jóváhagyásával. Rajabali kiemelte, egyáltalán nem tisztességes az íróktól azt kérni, hogy ők fizessenek a veszteségekért, miután a producerek megvásárolták a forgatókönyvet. Az írók szerint az ilyen záradékok kiszolgáltatott helyzetbe hozzák őket, és a bizonytalanság kihat a kreativitásukra.

Hitesh Kewalya, egy Mumbaiban élő forgatókönyvíró emlékszik arra, milyen nehéz volt az élete, mielőtt sikerült megvetnie a lábát az iparágban. Otthagyta a reklámszakmában végzett munkáját, hogy forgatókönyvírással foglalkozhasson, de közben küszködött a lakbér kifizetésével.

„Egy időben hét forgatókönyvet írtam, de mivel a filmeket végül nem forgatták le, így egyikért sem kaptam pénz” – hangsúlyozta Kewalya, és hozzátette: a mai írók számára nem sokat változtak a dolgok, és sokan azért hagyják ott az iparágat, mert nehéz megélni belőle.

Nikhil Taneja, aki korábban vezető beosztásban dolgozott Bollywood egyik legnagyobb filmgyártó cégénél, azt mondja, hogy saját cégével, a Yuvával dolgozó íróknak a projekt nagyságrendjével arányos díjazást kezdett kínálni. Ez azt jelenti, hogy ha egy platform megnöveli egy projekt költségvetését, akkor az írói honorárium is emelkedik - ez pedig ritkaságnak számít a szórakoztatóiparban. Taneja elismerte, hogy az írói szerződések kizsákmányolóak, de mint mondja, ez inkább a filmkészítés természetéből adódik.

„A filmkészítés kockázatos üzlet, egy film a legjobb rendezővel és a legnagyobb sztárokkal is megbukhat. A veszteséget pedig a gyártónak kell benyelniük” – mondta.

Igaz, hogy a producerek élvezik a profit legnagyobb részét, ha egy film jól megy, de ha nem, akkor is fizetniük kell az embereknek. A szakember szerint a streaming platformok elterjedése még nehezebbé tette a filmek felfedezését és megtekintését, nemhogy azt, hogy sikerfilmekké váljanak.

A másik ok a filmek készítésének módja - gyakran a forgatás alatt változik a forgatókönyv a színészek, a rendezők vagy a párbeszédek íróinak közreműködésével. Ráadásul a vágás során is drasztikusan megváltozhat a végeredmény. „Így a kész termék nagyon eltérhet az eredeti forgatókönyvtől” – mondja Taneja.

Szerinte azonban ez nem jelenti azt, hogy a dolgoknak így kellene tovább folytatódniuk, és az írók - akiknek a forgatókönyvei a film építőkövei - jobb bánásmódot érdemelnek. „De ez csak akkor fog megtörténni, ha az írók összefognak és követelik a jogaikat. Csak akkor fog felfigyelni a problémákra az iparág” – emelte ki.

Addig is Rajabali szerint az SWA továbbra is fenntartja a követeléseit, amelyek között szerepel az is, hogy minden írónak legalább minimális alapdíjat, megfelelő elismerést és megfelelő szerződéseket adjanak, amelyekben nem szerepelnek a kizsákmányoló felmondási és kártérítési záradékok.

„A harc hosszú lesz, de az írókról köztudott, hogy kitartó emberek” – zárta gondolatait a szakember.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!