Egyelőre megszokhatatlan, hogy a sok élelmiszer ára megduplázódott. Mit mondanak a szakemberek, mi vár ránk 2023-ban a boltokban? Az ATV Heti Napló riportjából kiderül mennyit kell várni a pozitív fordulatra.
„2023-ban is a legfontosabb dolog az lesz Magyarország számára, hogy kimaradjunk a háborúból, kimaradjunk az európai recesszióból és év végére egyszámjegyűre tudjuk zsugorítani az inflációt.” – Orbán Viktor miniszterelnök így fogalmazta meg a legfontosabb célokat az új esztendőre.
Több szakértő szerint ezek a célok nehezen lesznek elérhetők, legalábbis idén.
„Azt gondolom, hogy 24-től fogunk igazából magunkhoz térni, feltételezve, hogy nem jön egy újabb pandémia vagy egy újabb háború” – mondja Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke.
2023-ban „córesz lesz”
– ezt már Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa állítja, aki szerint nagyon jelentősen visszaesik gazdaság növekedése, sőt mínuszba is átfordulhat a mérleg, vagyis
recesszió lesz.
„Ez azt jelenti, hogy az infláció megerősödik még az előző évhez képest is, miközben a kamatok magasan maradnak, és ezért a költségvetésnek nagyon erős megszorításokat kell érvényesíteni.”
„Olyan helyzetbe fogunk kerülni, amelyben még azoknak az embereknek is romlik a helyzetük, akik egészen jól elvoltak eddig a normális működésben” – véli Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
Az infláción belül van egy fontos komponens, ami mindenkit, de különösen az alacsonyabb jövedelmeket - például a nyugdíjasokat - érinti, ez pedig az élelmiszer infláció.
Magyarországon olyan ütemben drágultak az élelmiszerek, hogy felkerültünk a Világbank Top 10-es listájára. Nálunk az ötödik legmagasabb az élelmiszer-reálindex,
csak olyan országok előznek meg bennünket, mint Irán, Libanon, Zimbabwe vagy Ruanda.
A G7 összesítése szerint a 42 alapvető élelmiszer árát tartalmazó fogyasztói kosár egy éve még 16-17 ezer forint volt, most ugyanazokért a termékekért 25-29 ezer forintot kell fizetni, így az élelmiszerekre vonatkozó éves inflációt
bőven 50% fölé mérték.
Ezen belül is például a kenyér ára megduplázódott.
A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas élelmiszer infláció Magyarországon, mint most.
Még a Bokros-csomag idején keletkező csúcsokat is megdöntöttük.
A szakértők azt mondják, utoljára a pengőkorszak végén kirobbant hiperinfláció idején lehetett ennél magasabb inflációt tapasztalni. Vagy amikor 1976-ban 30 százalékkal megemelték a hús árát, majd ezt követően ért véget a 360-as kenyér kora is.
Ugyanakkor az inflációra nem csak a gazdaság vagy a háború hat, hanem részben pszichológia is, a vásárlói és fogyasztói pszichológián alapul. Ezért nagy kérdés, hogyan reagálnak a jövővel kapcsolatban a fogyasztók, és hogyan reagálnak a munkaadók, vagyis
beindul-e az árbér spirál, és az mekkora kárt fog okozni.
Emellett a külső környezet is meghatározza az infláció alakulását, ugyanis, ha az csökken, akkor előbb-utóbb az ránk is hatással lesz.
De a szakértők szerint ez a pozitív fordulat nem 2023-ban, hanem legkorábban jövőre várható.
Kapcsolódó cikkek
- Megint elindul a lejtőn a forint? Sajnos rossz hír jött Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
- A legrosszabbra kell készülni a Balatonnál: irgalmatlan a drágulás Van ahol közel 30 százalékos a drágulás.
- Lázár János bejelentette: a kormány 28 ezer milliárd forintot költött el A kormány az elmúlt 14 évben 28 ezer milliárd forintot fordított az ország fejlesztésére, a beruházásokat pedig nagyrészt magyar vállalkozások valósították meg - mondta az építési és közlekedési miniszter Sárospatakon a Weinberg '93 Építő Kft. 30 éves jubileumi ünnepségén csütörtökön.
- Brutális fordulat az időjárásban: újra berobban a meleg Vasárnap akár már 25 fok is lehet.