Egyelőre megszokhatatlan, hogy a sok élelmiszer ára megduplázódott. Mit mondanak a szakemberek, mi vár ránk 2023-ban a boltokban? Az ATV Heti Napló riportjából kiderül mennyit kell várni a pozitív fordulatra.
„2023-ban is a legfontosabb dolog az lesz Magyarország számára, hogy kimaradjunk a háborúból, kimaradjunk az európai recesszióból és év végére egyszámjegyűre tudjuk zsugorítani az inflációt.” – Orbán Viktor miniszterelnök így fogalmazta meg a legfontosabb célokat az új esztendőre.
Több szakértő szerint ezek a célok nehezen lesznek elérhetők, legalábbis idén.
„Azt gondolom, hogy 24-től fogunk igazából magunkhoz térni, feltételezve, hogy nem jön egy újabb pandémia vagy egy újabb háború” – mondja Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke.
2023-ban „córesz lesz”
– ezt már Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa állítja, aki szerint nagyon jelentősen visszaesik gazdaság növekedése, sőt mínuszba is átfordulhat a mérleg, vagyis
recesszió lesz.
„Ez azt jelenti, hogy az infláció megerősödik még az előző évhez képest is, miközben a kamatok magasan maradnak, és ezért a költségvetésnek nagyon erős megszorításokat kell érvényesíteni.”
„Olyan helyzetbe fogunk kerülni, amelyben még azoknak az embereknek is romlik a helyzetük, akik egészen jól elvoltak eddig a normális működésben” – véli Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
Az infláción belül van egy fontos komponens, ami mindenkit, de különösen az alacsonyabb jövedelmeket - például a nyugdíjasokat - érinti, ez pedig az élelmiszer infláció.
Magyarországon olyan ütemben drágultak az élelmiszerek, hogy felkerültünk a Világbank Top 10-es listájára. Nálunk az ötödik legmagasabb az élelmiszer-reálindex,
csak olyan országok előznek meg bennünket, mint Irán, Libanon, Zimbabwe vagy Ruanda.
A G7 összesítése szerint a 42 alapvető élelmiszer árát tartalmazó fogyasztói kosár egy éve még 16-17 ezer forint volt, most ugyanazokért a termékekért 25-29 ezer forintot kell fizetni, így az élelmiszerekre vonatkozó éves inflációt
bőven 50% fölé mérték.
Ezen belül is például a kenyér ára megduplázódott.
A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas élelmiszer infláció Magyarországon, mint most.
Még a Bokros-csomag idején keletkező csúcsokat is megdöntöttük.
A szakértők azt mondják, utoljára a pengőkorszak végén kirobbant hiperinfláció idején lehetett ennél magasabb inflációt tapasztalni. Vagy amikor 1976-ban 30 százalékkal megemelték a hús árát, majd ezt követően ért véget a 360-as kenyér kora is.
Ugyanakkor az inflációra nem csak a gazdaság vagy a háború hat, hanem részben pszichológia is, a vásárlói és fogyasztói pszichológián alapul. Ezért nagy kérdés, hogyan reagálnak a jövővel kapcsolatban a fogyasztók, és hogyan reagálnak a munkaadók, vagyis
beindul-e az árbér spirál, és az mekkora kárt fog okozni.
Emellett a külső környezet is meghatározza az infláció alakulását, ugyanis, ha az csökken, akkor előbb-utóbb az ránk is hatással lesz.
De a szakértők szerint ez a pozitív fordulat nem 2023-ban, hanem legkorábban jövőre várható.
Kapcsolódó cikkek
- Fellélegezhetünk végre? Így alakult ma a forint árfolyama Erősödött hétfőn a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
- Borkai Zsolt nem nyugszik: vett egy hajót. Igen, egy hajót Győr volt polgármestere egy horgászatra és családi hajózásra alkalmas járművet vásárolt.
- "Megáll az ész" - durván beszólt a kormányszóvivő Magyar Péternek Vitályos Eszter hétfőn a Facebook-oldalán szólt be a Tisza Párt elnökének.
- Összeomlott a MÁV informatikai rendszere: brutális késésekkel indulnak a vonatok Az informatikai rendszer hibája miatt várhatóan 10-20, esetenként 20-40 perces késéssel indulnak a vonatok a kiindulási állomásokról - közölte a Mávinform hétfő este a Facebook-oldalán.