Hirdetés

Brutális banki csalással vádolják az ismert milliárdost

Garai Kitti portré Garai Kitti

Több milliárd dolláros banki csalással vádolnak egy vietnámi milliárdost. Ez az ország történetében valaha tartott leglátványosabb tárgyalás, amely a világ egyik legnagyobb banki csalásához kapcsolódik.

A Ho Si Minh-városban található, koloniális korabeli bírósági épület sárga oszlopcsarnoka mögött egy 67 éves ingatlanfejlesztő áll, akit azzal vádolnak, hogy 11 éven keresztül kifosztotta Vietnam egyik legnagyobb bankját. Az érintettek számai szédítőek. Truong My Lant azzal vádolják, hogy 44 milliárd dollár értékben vett fel kölcsönöket a Saigon Commercial Banktól. Az ügyészek szerint 27 milliárd dollárt talán soha nem kapnak vissza.

A szokásosan titkolózó kommunista hatóságok szokatlanul nyíltan beszéltek erről az ügyről, és a média számára a legapróbb részletekbe is belemennek. Azt mondják, 2700 embert idéztek be tanúskodni. Az ügyben 10 államügyész és mintegy 200 ügyvéd vesz részt – írja a BBC. A bizonyítékokat 104 dobozban tárolják, amelyek összesen hat tonnát nyomnak. Nyolcvanöt vádlott áll bíróság elé Truong My Lan-nal együtt, aki tagadja a vádakat. Őt és 13 társát halálbüntetés fenyegeti.

„Azt hiszem, a kommunista korszakban még soha nem volt ilyen kirakatper” – mondta David Brown, az amerikai külügyminisztérium nyugalmazott tisztviselője, aki hosszú vietnami tapasztalattal rendelkezik. „Ilyen mértékűre biztosan nem volt példa”. A per az eddigi legdrámaibb fejezete a Nguyen Phu Trong kommunista pártfőtitkár által vezetett „Lángoló kemencék” korrupcióellenes kampánynak.

A marxista elméletekkel átitatott konzervatív ideológiát képviselő Nguyen Phu Trong úgy véli, hogy a féktelen korrupció miatti népharag egzisztenciális fenyegetést jelent a Kommunista Párt hatalmi monopóliumára. A korrupcióellenes kampányt 2016-ban kezdte el komolyan, miután kijátszotta az akkori, reformpárti miniszterelnököt, hogy megtartsa a párt legfelsőbb pozícióját. A kampány során két elnököt és két miniszterelnök-helyettest kényszerítettek lemondásra, és több száz tisztviselőt büntettek meg vagy börtönöztek be. Most az ország egyik leggazdagabb nője is csatlakozhat hozzájuk.

Truong My Lan kínai-vietnami családból származik Ho Si Minh-városból, a korábbi Saigonból. A város régóta a vietnami gazdaság kereskedelmi motorja, még azóta, hogy amikor az antikommunista Dél-Vietnam  fővárosaként működött, és nagyszámú, kínai etnikumú közösséggel rendelkezett.

Piaci árusként kezdte, édesanyjával együtt kozmetikumokat árult, majd földet és ingatlanokat kezdett vásárolni, miután a kommunista párt 1986-ban bevezette a Doi Moi néven ismert gazdasági reformokat. A kilencvenes évekre már szállodákat és éttermeket birtokolt.

Bár Vietnam leginkább a gyorsan növekvő feldolgozóiparáról ismert, a legtöbb gazdag vietnami ingatlanfejlesztéssel és –spekulációval kereste a pénzét.

Az országban hivatalosan minden földterület állami tulajdonban van, amelyhez a hozzáférés gyakran az állami tisztviselőkkel való személyes kapcsolatokon múlik. A korrupció a gazdaság növekedésével egyre jobban elharapódzott, és végletes méreteket öltött.

Truong My Lan 2011-re Ho Si Minh-város ismert üzleti személyisége lett, és engedélyt kapott arra, hogy három kisebb, pénzszűkében lévő bankot egy nagyobb egységgé olvasszon össze: ez lett a Saigon Commercial Bank. Azonban a vietnami törvények tiltják, hogy bármely magánszemély 5 százaléknál több részvényt birtokoljon bármely bankban. Az ügyészek szerint azonban Truong My Lan több száz fedőcégen és a meghatalmazottjaként eljáró személyeken keresztül valójában a Saigon Commercial több mint 90 százalékát birtokolta.

Azzal vádolják, hogy ezt a hatalmat arra használta fel, hogy saját embereit nevezze ki a menedzsmentbe, majd utasította őket, hogy hagyjanak jóvá több száz hitelt az általa ellenőrzött fedőcégek hálózatának. A felvett összegek elképesztőek. Az így nyújtott hitelek a bank összes hitelének 93 százalékát tették ki. Az ügyészek szerint 2019 februárjától három éven keresztül utasította sofőrjét, hogy 108 billió vietnami dong készpénzt vegyen ki a bankból, és azt a pincéjében tárolja. Ennyi készpénz, még akkor is, ha az összeset Vietnam legnagyobb címletű bankjegyeiből állították ki, két tonnát nyom.

Emellett azzal is vádolják, hogy bőkezűen vesztegetett annak érdekében, hogy hiteleit soha ne vizsgálják meg. A vele együtt megvádoltak között van a központi bank volt főfelügyelője is, akire életfogytiglani börtönbüntetés vár 5 millió dolláros kenőpénz elfogadása miatt. Ugyanakkor kérdések merültek fel azonban azzal kapcsolatban is, hogy miért volt képes ilyen sokáig folytatni az állítólagos csalást.

„Értetlenül állok [az ügy előtt]” – mondta Le Hong Hiep, aki a szingapúri ISEAS - Yusof Ishak Intézet vietnami tanulmányi programját vezeti. „Mert ez nem volt titok. A piacon köztudott volt, hogy Truong My Lan és az ő Van Thinh Phat csoportja az SCB-t saját malacperselyeként használta, hogy a legelőkelőbb helyeken lévő ingatlanok tömeges felvásárlását finanszírozza”.

„Nyilvánvaló volt, hogy a pénzt valahonnan meg kellett szereznie. De hát ez egy ilyen általános gyakorlat. Nem az SCB az egyetlen bank, amelyet így használnak. Így talán a kormányzat szem elől tévesztette, mert annyi hasonló eset van a piacon”.

David Brown úgy véli, hogy a nőt olyan befolyásos személyek védték, akik évtizedek óta uralják Ho Si Minh-város üzleti és politikai életét. És úgy látja, hogy a per lefolytatásának módjában egy nagyobb tényező is szerepet játszik: a Kommunista Párt tekintélyének visszaállítása a déli városok szabados üzleti kultúrája felett.

„Nguyen Phu Trong és pártbeli szövetségesei megpróbálják visszaszerezni az irányítást Saigon felett, vagy legalábbis megakadályozni, hogy az kicsússzon a kezükből”.

„2016-ig a hanoi székhelyű párt nagyjából hagyta, hogy ez a kínai-vietnami maffia irányítsa a helyet. Látszólag úgy viselkedtek, a hogy a helyi kommunista vezetőknek kell, de ugyanakkor a városból jelentős részesedést szedtek ki a régióban megtermelt pénzből”.

A 79 éves Nguyen Phu Trong pártfőnök egészségi állapota ingatag, és a következő, 2026-os kommunista pártkongresszuson, amikor új vezetőt választanak, szinte biztosan visszavonul. Ő volt az egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő főtitkár, aki a párt konzervatív szárnyának tekintélyét olyan szintre emelte, amilyenre az 1980-as évek reformjai óta nem volt példa. Egyértelmű, hogy nem akarja megkockáztatni, hogy a gazdasági és politikai nyitás aláássa a párt hatalmát.

De Nguyen uralmát ellentmondások feszítik. Vezetése alatt a párt ambiciózus célt tűzött ki, hogy 2045-re elérje a gazdag ország státuszt, technológiai és tudásalapú gazdasággal. Ez az, ami az Egyesült Államokkal való egyre szorosabb partnerséget mozgatja.

A gyorsabb növekedés Vietnamban azonban szinte elkerülhetetlenül több korrupciót jelent. Ha túl szigorúan lépnek fel a korrupció ellen, azzal azt kockáztatják, hogy megbénítják gazdaság bizonyos szektorait. Már most is vannak panaszok arra, hogy a bürokrácia lelassult, mivel a tisztviselők visszariadnak az olyan döntésektől, amelyek korrupciós ügyekbe keverhetik őket.

„Ez a paradoxon” – tette hozzá Le Hong Hiep. „A növekedési modelljük sokáig a korrupt gyakorlatokra támaszkodott. A korrupció volt az a kenőanyag, amely működőképesen tartotta a gépezetet. Ha leállítják a kenőanyagot, a dolgok nem fognak többé működni”.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés