Hirdetés

75 éves az utolsó állampárti parlament egykori botrányhőse

Morvay Péter portré Morvay Péter

Közel tíz évig volt parlamenti képviselő az egyik legelső rendszerváltó politikus, aki az állampárt erős emberével szemben került be az országgyűlésbe.

Bár Kádár János ragaszkodott az egypártrendszerhez, 1985-ben a szocialista reformok jegyében mégis engedélyezték a kettős jelölést egyéni körzetekben.

Arra azonban nem számítottak, hogy lesznek alternatív, „nem hivatalos” jelöltek is.

A 387 parlamenti helyért induló 766 képviselőjelöltből 71 önálló, nem a Hazafias Népfront listáján lévő jelölt volt.

A budapesti körzetekben az MSZMP által a jelölőgyűlésekre kivezényelt „vattaemberekkel” sikerült megakadályozni olyan ismert ellenzékiek indulását, mint Rajk László vagy Tamás Gáspár Miklós. 

Vidéken azonban jobban sikerült rendszer „meghekkelése”, így Csongrád megyében Király Zoltán lett a jelölt az '56-os megtorlás idején keményvonalas Komócsin Zoltán testvérével, Komócsin Mihállyal szemben.

Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy Király Zoltán ismert újságíróként rendszerkompatibilis jelöltnek számított, KISZ-titkár, majd MSZMP-tag, valamint ekkoriban a Politikai Főiskola hallgatója is volt.

Kádár János nem örült a párton belül sem az olyan szókimondó reformereknek, mint Király Zoltán
Kádár János nem örült a párton belül sem az olyan szókimondó reformereknek, mint Király Zoltán

2014-ben, egy választástörténeti konferencián az index akkori tudósítása szerint Király elmondta, ő abban hitt, hogy a rendszert belülről lehet csak megváltoztatni.

„Kívülről ordibálhatsz, a kutyát nem érdekli”

– ezzel győzködték Királyt barátai, hogy be kell szállnia a pártállam keretein belül a politikába, aki szerint abban az időben a demokratikus ellenzéknek egyszerűen nem volt hatása. 

A parlamentben felszólalásaival gyorsan kitűnt a szürkezakós pártállami képviselők közül, többek között a Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyében és a rendszer nem is tolerálta sokig az alternatív népszerűséget.

1988-ban határozott üzenetet akartak küldeni a reformereknek, amikor 

kizárták az ún. „Négyek Bandáját” az MSZMP-ből.

Király visszatekintve a már idézett Index-cikkben úgy látta, hogy ez egy megfélemlítő akció volt és a pártvezetés a négy politikus kizárásával a teljes értelmiségnek akart üzenni: Király szerint Bíró Zoltán jelképezte az irodalmárokat, Bihari Mihály a jogászokat, Lengyel László a közgazdászokat, ő maga pedig a nyilvánosságot, az újságíró-társadalmat. 

A retorzió azonban csak növelte a képviselők népszerűségét, így Király az 1990-es választásokon könnyedén szerzett újra mandátumot egyéni képviselőként. 

Bár csatlakozott az MDF frakciójához, onnan néhány hét után kilépett, és a ciklusból hátralévő négy évet függetlenként töltötte, mialatt csatlakozott az MSZDP-hez.

1994-ben azonban már a Magyar Szociáldemokrata Párt elnökeként nem jutott mandátumhoz, és négy évvel később az MSZP jelöltjeként sem sikerült ez neki.

Ezt követően szakított a politikával (bár 2010-ben még egyszer próbálkozott az MDF színeiben), de továbbra is aktív életet él.

Nyugdíjasként szerzett sportmédia szakos diplomát a Testnevelési Egyetemen. 

„Apám tanárember volt, két diplomát szerzett, az egyiket még a monarchiában, a másikat a Horthy-rendszerben. Nekem is két diplomám volt, és arra gondoltam, hadd legyen szabad meghaladnom az én drága édesapámat. 

Nekem most már eggyel több van, mint neki.

– mondta a diplomaosztó után 2022. januárjában a Blikknek.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés