Közel tíz évig volt parlamenti képviselő az egyik legelső rendszerváltó politikus, aki az állampárt erős emberével szemben került be az országgyűlésbe.
Bár Kádár János ragaszkodott az egypártrendszerhez, 1985-ben a szocialista reformok jegyében mégis engedélyezték a kettős jelölést egyéni körzetekben.
Arra azonban nem számítottak, hogy lesznek alternatív, „nem hivatalos” jelöltek is.
A 387 parlamenti helyért induló 766 képviselőjelöltből 71 önálló, nem a Hazafias Népfront listáján lévő jelölt volt.
A budapesti körzetekben az MSZMP által a jelölőgyűlésekre kivezényelt „vattaemberekkel” sikerült megakadályozni olyan ismert ellenzékiek indulását, mint Rajk László vagy Tamás Gáspár Miklós.
Vidéken azonban jobban sikerült rendszer „meghekkelése”, így Csongrád megyében Király Zoltán lett a jelölt az '56-os megtorlás idején keményvonalas Komócsin Zoltán testvérével, Komócsin Mihállyal szemben.
Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy Király Zoltán ismert újságíróként rendszerkompatibilis jelöltnek számított, KISZ-titkár, majd MSZMP-tag, valamint ekkoriban a Politikai Főiskola hallgatója is volt.
2014-ben, egy választástörténeti konferencián az index akkori tudósítása szerint Király elmondta, ő abban hitt, hogy a rendszert belülről lehet csak megváltoztatni.
„Kívülről ordibálhatsz, a kutyát nem érdekli”
– ezzel győzködték Királyt barátai, hogy be kell szállnia a pártállam keretein belül a politikába, aki szerint abban az időben a demokratikus ellenzéknek egyszerűen nem volt hatása.
A parlamentben felszólalásaival gyorsan kitűnt a szürkezakós pártállami képviselők közül, többek között a Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyében és a rendszer nem is tolerálta sokig az alternatív népszerűséget.
1988-ban határozott üzenetet akartak küldeni a reformereknek, amikor
kizárták az ún. „Négyek Bandáját” az MSZMP-ből.
Király visszatekintve a már idézett Index-cikkben úgy látta, hogy ez egy megfélemlítő akció volt és a pártvezetés a négy politikus kizárásával a teljes értelmiségnek akart üzenni: Király szerint Bíró Zoltán jelképezte az irodalmárokat, Bihari Mihály a jogászokat, Lengyel László a közgazdászokat, ő maga pedig a nyilvánosságot, az újságíró-társadalmat.
A retorzió azonban csak növelte a képviselők népszerűségét, így Király az 1990-es választásokon könnyedén szerzett újra mandátumot egyéni képviselőként.
Bár csatlakozott az MDF frakciójához, onnan néhány hét után kilépett, és a ciklusból hátralévő négy évet függetlenként töltötte, mialatt csatlakozott az MSZDP-hez.
1994-ben azonban már a Magyar Szociáldemokrata Párt elnökeként nem jutott mandátumhoz, és négy évvel később az MSZP jelöltjeként sem sikerült ez neki.
Ezt követően szakított a politikával (bár 2010-ben még egyszer próbálkozott az MDF színeiben), de továbbra is aktív életet él.
Nyugdíjasként szerzett sportmédia szakos diplomát a Testnevelési Egyetemen.
„Apám tanárember volt, két diplomát szerzett, az egyiket még a monarchiában, a másikat a Horthy-rendszerben. Nekem is két diplomám volt, és arra gondoltam, hadd legyen szabad meghaladnom az én drága édesapámat.
Nekem most már eggyel több van, mint neki.
– mondta a diplomaosztó után 2022. januárjában a Blikknek.
Kapcsolódó cikkek
- Dráma a Duna-parton: szabadnapos rendőr mentette meg egy férfi életét A 60 év körüli férfi munka közben lett rosszul egy Duna-parti kempingben még szerda délután.
- Újabb szörnyű tragédia történt Magyarországon A férfi életét már nem lehetett megmenteni.
- Borzalmas autóbaleset történt Parádnál, mentőhelikopter landolt a 24-es főúton Egy ember életét vesztette a balesetben.
- Van minek örülni péntek este: ennyit ér most a pénzünk Erősödött pénteken a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.