Elkéstek az amerikaiak? Lehet, hogy már az orosz területekre mért rakétacsapások sem segítenek Ukrajnán

Az Egyesült Államok döntése, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú nyugati rakétákkal végrehajtott csapásokat az ukrán hadseregnek, segíthet Kijevnek megvédeni az oroszországi Kurszki területen lévő lábát, amelyet befolyással bír az esetleges háborús tárgyalásokon, de elemzők szerint túl későn érkezhet ahhoz, hogy megváltoztassa a háború menetét.

Két hónappal hivatalából való távozása előtt Joe Biden elnök jelentős politikai változással feloldott néhány korlátozást, amelyek megakadályozták, hogy Kijev az Egyesült Államok által szállított fegyvereket használhassa az orosz területre mélyebben benyúló csapásokhoz - jelentette vasárnap a Reuters.

Katonai elemzők szerint a hatás a harctéren, ahol Ukrajna hónapok óta visszavonulni kényszerül, attól függ, hogy milyen további korlátozásokat old fel a Nyugat. De bár a váltás erősítheti az ukrán pozíciókat a Kijev által megszállt kurszki területen, összességében nem valószínű, hogy megváltoztatja a háború menetét, írja a Reuters.

„A döntés későn jött. Mint más hasonló döntések, ez is túl késői lehet ahhoz, hogy lényegesen megváltoztassa a harcok menetét” - mondta Michael Kofman, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa. „A nagy hatótávolságú csapások csak a kirakós játék egyik darabját jelentik, és ebben a háborúban túlságosan sokat várnak tőlük” – tette hozzá.

Azt sem lehet tudni, hogy az új politika meddig tart majd. Bírálta például a döntést Richard Grenell, a január 20-án Biden helyére lépő régi-új amerikai elnök, Donald Trump egyik legközelebbi külpolitikai tanácsadója. Nála is drasztikusabban fogalmazott Trump fia, aki „hülyék”-nek nevezte a döntést meghozókat. Trump régóta bírálja a Kijevnek nyújtott amerikai segélyek mértékét, és fogadkozott, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, de azt nem tudni, hogyan tervezi ezt megtenni.

Ukrajna hónapok óta lobbizik a változtatásért, azzal érvelve, hogy jelentős hátrányt jelent, hogy nem tud csapást mérni Oroszországon belüli területekre, különösen az Ukrajna elleni csapásokban részt vevő harci repülőgépeknek otthont adó katonai légibázisokra.

A több mint egy éve offenzívában lévő orosz erők 2022 óta a leggyorsabb ütemben nyomulnak előre Kelet-Ukrajnában, mind a front északkeleti, mind délkeleti szakaszán.

Oroszország szerint Ukrajna nem lőheti ki a rakétákat Oroszországon belüli célpontokra a NATO-szövetségesek közvetlen segítsége nélkül, és ezt az oroszok jelentős eszkalációnak tekintik. Hétfőn a Kreml azt közölte, hogy bármilyen ilyen döntés azt jelentené, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt vesz a konfliktusban.

Az első ukrán csapásokra a következő napokban kerülhet sor, és valószínűleg ATACMS rakétákkal hajtják végre, amelyek hatótávolsága akár 306 kilométer is lehet - jelentette a Reuters.

Egy közép-európai védelmi tisztviselő a Reutersnek azt mondta, hogy a csapások nagyobb esélyt adnának Kijevnek arra, hogy megvédje magát a légitámadásoktól, de nem fordítanák döntően Ukrajna javára az erőviszonyokat.

Oroszország már számos légi eszközét a nyugati fegyverek hatótávolságán kívülre helyezte, mondta a tisztviselő, bár az ATACMS rakéták hatótávolsága túlmutatna az Ukrajna által megszállt kurszki területen.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta, hogy „még nem bont pezsgőt”, mivel nem tudni, hogy az ukránok hány rakétával rendelkeznek, és hogy van-e elég rakétájuk ahhoz, hogy hatással legyenek a harctéri erőviszonyokra.

Az a döntés, hogy a csapásokat csak hónapokig tartó ukrán lobbizás után engedélyezték, a háború során végig ismétlődő mintát követi, amikor a Biden-kormányzat megpróbált egyensúlyt teremteni az Ukrajnának nyújtott támogatás és az eszkalációval kapcsolatos aggodalmak között.

Korábban Washington hónapokig vacillált, mielőtt jóváhagyta volna, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat, harckocsikat és repülőgépeket kapjon.

Egyes katonai elemzők szerint az ilyen késedelmek időt adtak Moszkvának arra, hogy kiheverje a korai kudarcokat és megerősítse a megszállt területek védelmét, ami hozzájárult a tavalyi nagy ukrán ellentámadás kudarcához.

Az orosz terület rakétákkal való támadásának lehetősége a legközvetlenebb hatást Kurszkban fejtheti ki, ahol Ukrajna célja, hogy mkoegtartsa az augusztusban végrehajtott első nagyobb, határokon átnyúló támadása után elfoglalt beszögellést. Az orosz földterület alkupozíció lehet bármilyen tárgyaláson, miután Trump belép a Fehér Házba.

Kijev szerint Oroszország 50 000 katonát vonultatott fel, hogy megpróbálja visszafoglalni a kurszki területet, és 11 000 észak-koreait vetett be, akik közül néhányan állítólag már csatlakoztak az orosz harcoló alakulatokhoz. Oroszország sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a koreaiak bevetését.

„Az ATACMS rakéták nagy értékű orosz és észak-koreai célpontokat tarthatnak veszélyben. Ez segítene az ukrán erőknek megvédeni a nyomás alatt álló kurszki beszögellést” - mondta Kofman.

Rob Lee, a philadelphiai székhelyű Foreign Policy Research Institute vezető munkatársa szerint Ukrajna hosszú távon nehezen tudná tartani magát Kurszkban, az ottani ukrán siker vagy kudarc az erőforrásoktól függ. „Ukrajna a legjobb egységei közül néhányat oda irányított, így egy ideig talán képesek lesznek tartani a pozíciójukat, ha továbbra is elegendő lőszert és harci utánpótlást kapnak” - mondta.

Szerhij Kuzan kijevi katonai elemző szerint Oroszországban egy sor olyan célpont van Ukrajnától akár 500 km mélységben, amelyeket a kijevi erők prioritásként kezelnek, de amelyek közül sok még mindig az ATACMS hatótávolságán kívül van.

Franciaország és Nagy-Britannia nem foglalt állást arról, hogy követnék-e az amerikaiakat, és engedélyeznék-e Ukrajnának a Storm Shadow/SCALP cirkálórakéták használatát, amelyek hatótávolsága 250 km. Azonban fontos látni: „Oroszország le tudja lőni a Storm Shadow-t és az ATACMS-t, így az egyidőben kilőhető rakéták mennyisége is fontos szempont” - tette hozzá Lee.

Kijev utcáin hétfőn az volt az általános vélemény, hogy a döntés segíteni fog az ukránok céljainak elérésében, de túl későn jött. „Ezt vagy megelőző intézkedésként, vagy éles reakcióként kellett volna alkalmazni 2022 februárjában vagy márciusában. Most nem játszik nagy szerepet” - mondta a 21 éves Olga Korovjacsuk.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!