Borzalmas dologra készület Putyin: minden, amit az Ukrajnában állomásozó észak-koreai csapatokról tudni kell

Amikor októberben először röppentek fel olyan pletykák, hogy észak-koreai csapatok készülnek támogatni Oroszország ukrajnai háborúját, nem volt azonnal világos, hogy milyen szerepet töltenek majd be.

A harctéri tapasztalat hiánya volt az egyik fő ok, amiért talán csak nem harcászati feladatokra osztották be őket.

Miután azonban az USA és Ukrajna felfedte, hogy észak-koreai katonák már harcba keveredtek ukrán katonákkal, újraértékelődött a háborúban betöltött szerepük - írja a BBC.

Még a bevetendő katonák számát is vitatják, amelyet a Pentagon eredetileg 11 000 főre becsült. A Bloomberg szerint meg nem nevezett források szerint Phenjan akár 100 000 katonát is bevethet Ukrajnában.

Mit tudunk tehát az észak-koreai csapatok ukrajnai jelenlétéről?

Röviden: nehéz megmondani.

A titokzatos birodalom rendelkezik a világ egyik legnagyobb hadseregével, 1,28 millió aktív katonával, de - az orosz hadsereggel ellentétben - a Koreai Néphadseregnek (KPA) nincs friss tapasztalata harci műveletekben.

Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársa úgy véli, hogy Phenjan hadserege "alaposan kiképzett, de alacsony felkészültségű”.

Szerinte azonban nem szabad azt feltételezni róluk, hogy ágyútöltelékek - hozzátéve, hogy az ilyen jellemzés "ukrán hencegés”.

Az ukrán és a dél-koreai hírszerző szolgálatok szerint az Oroszországba vezényelt katonák közül sokan Phenjan legjobbjai közül - a 11. hadtestből, más néven a Vihar Hadtestből - kerültek ki - ez a behatolásra, infrastrukturális szabotázsra és merényletekre kiképzett egység.

Ezeket a katonákat "arra képezték ki, hogy nagyfokú fizikai fájdalmat és pszichológiai kínzást viseljenek el” - mondta Michael Madden, a washingtoni Stimson Center Észak-Korea szakértője.

"Amit a harci tapasztalatban nélkülöznek, azt azzal pótolják, amit fizikailag és mentálisan elviselnek” - tette hozzá. Cancian egyetért azzal, hogy "ha ezek különleges műveleti erők, akkor sokkal jobban felkészültek, mint egy átlagos észak-koreai egység”.

Továbbá úgy tűnik, hogy az oroszok további kiképzést adnak nekik, valószínűleg az ukrajnai háború különleges körülményei miatt” - hangsúlyozta.

És mivel az ukrajnai háború a harmadik évéhez közeledik, ezek az észak-koreai katonák az Oroszország rendelkezésére álló csapatok közül "a legjobb képességűek” lehetnek - mondta Csun In-bum, a dél-koreai hadsereg nyugalmazott altábornagya.

Moszkva havonta legalább 20 000 új katonát toboroz, hogy segítsen megerősíteni háborús erőfeszítéseit, és a NATO, valamint nyugati katonai tisztviselők szerint naponta átlagosan több mint 1000 orosz katona hal meg vagy sebesül meg.

- mondta Chun nyugállományú altábornagy.

Egyes szakértők mégis úgy vélik, hogy a nyilvánvaló nyelvi akadályok és az orosz rendszerek ismeretlensége megnehezítene bármilyen harci szerepet, és inkább azt javasolják, hogy Phenjan csapatait mérnöki és építőipari képességeik miatt használják az oroszok.

Tekintettel ezekre a hátrányokra, mit jelent ez az alku a két ország számára?

"Észak-Korea számára [az ilyen küldetés] jó módja a pénzkeresésnek” - fogalmazott Andrej Lankov, a Korea Risk Group igazgatója.

A dél-koreai hírszerzés ezt katonánként havi 2000 dollárt jelent, és ennek a pénznek a nagy része várhatóan az államkasszába kerül.

Lankov hozzátette, hogy Phenjan olyan orosz katonai technológiához is hozzáférhet, amelyet Moszkva egyébként nem szívesen adna át.

Moszkva létszámproblémáiról már sokan beszámoltak, az USA becslése szerint mintegy 600 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg az ukrajnai invázió kezdete óta. Szeptemberben Vlagyimir Putyin orosz elnök - a háború kezdete óta harmadszor - parancsot adott hadserege létszámának bővítésére.

Mindezt oly módon, hogy "minimalizálják a belpolitikai hatást”, például bónuszokat kínál az önkéntes újoncoknak, és külföldieket toboroz állampolgárság ígéretével - mondta Cancian.

Ezek a fejlemények, amelyek egy olyan időszakban történnek, amikor a Koreai-félszigeten belüli feszültségek az elmúlt évek legmagasabb szintjére emelkedtek, aggasztják Szöult.

Októberben Észak felrobbantotta a két Koreát összekötő út egy részét, néhány nappal azután, hogy Szöult azzal vádolta, hogy drónokat küldött az északi fővárosba, Phenjanba.

Erre azután került sor, hogy a két ország egymás ellen "léggömbkampányt" indított, és több ezer szemét- és propagandaléggömböt repítettek egymás területe fölé. A két Korea felfüggesztette a köztük lévő katonai feszültségek csökkentését célzó paktumot is, nem sokkal azután, hogy Észak-Korea kijelentette, hogy Dél mostantól "az első számú ellensége”.

Madden és Cancian úgy gondolják, hogy az észak-koreai csapatokat a harcok sújtotta kurszki határvidék körül vethetik be, amelyet Moszkva megpróbál visszafoglalni Ukrajnától.

Chun altábornagy szerint Dél attól tart, hogy ellenfele komoly harci képességekre tesz szerz azáltal, hogy katonái tapasztalatot szerezhetnek a harctéren.

Bár Dél-Korea már régóta azzal vádolja Északot, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak, azt mondja, a jelenlegi helyzet túlmutat a katonai készletek átadásán.

Emellett "komoly aggodalmát” fejezte ki a Phenjan és Moszkva között létrejött paktum miatt, amelyben a két ország ígéretet tesz arra, hogy bármelyik ország elleni "agresszió” esetén segítik egymást.

Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök - az elmúlt két hónapban legalább háromszor is - megismételte, hogy Dél megfontolná Ukrajna megsegítését "védelmi célokból”. Ha ez megtörténik, az elmozdulást jelentene a dél-koreaiak régóta folytatott politikájához képest, amely szerint nem szállítanak fegyvereket aktív konfliktusban részt vevő országoknak.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!