Csupán hét percet kapott a felszólalásra, mégis örökre emlékezetes marad Martin Luther King washingtoni beszéde.
„Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket" - mondta King 1963. augusztus 28-án, a washingtoni Lincoln-emlékműnél.
King pályafutása leghíresebb szónoklatát, melyben a faji diszkrimináció felszámolására szólította fel az Egyesült Államok törvényhozóit, és egy igazságosabb társadalmi berendezkedés álmáról beszélt, 250 ezer ember hallgatta.
„Azt mondom nektek, barátaim, hogy bár szembe kell néznünk a mai és a holnapi nehézségekkel, mégis van egy álmom.
Ez az álom mélyen gyökerezik az amerikai álomban, hogy ez a nemzet egy nap fel fog kelni, és valóra váltja hitvallásának valódi értelmét: magától értetődőnek tartjuk azt az igazságot, hogy
minden ember egyenlőnek teremtetett
– mondta a lelkész.
Alig két hónappal Kennedy elnök híres nyugat-berlini beszéde után állt ki a washingtoni tömeg elé Martin Luther King.
A baptista lelkész hét percet kapott a beszédére, de amikor az időkerete lejárt, inspiratív módon elkezdett beszélni álmáról, a jövő Amerikájáról.
King szónoklata a Van egy álmom kezdetű, inspirált szakasszal várt legendássá, de a beszéd nagyságát elsősorban az adta, hogy nem csak a feketék, hanem az egész amerikai nép nevében beszélt. A teljes beszéd a Híres beszédek című blogon olvasható magyarul.
A huszadik századi amerikai polgárjogi mozgalmak leghíresebb képviselőjeként King a faji alapú megkülönböztetés, a szegregáció és a jogi egyenlőtlenségek elleni küzdelmével az amerikai politikai élet meghatározó szereplőjévé vált.
Eredetileg Michael Kingnek hívták, de apja 1934-ben egy németországi látogatás során Luther Márton tiszteletére átkeresztelte magát és a fiát is.
Neve először a montgomeryi buszbojkott révén vált ismertté. 1955-ben előbb egy Claudette Colvin nevű fekete kislány, majd egy Rosa Parks nevű nő lázadt fel: hiába lett volna (jogilag) kötelességük, nem adták át a helyüket a fehéreknek a buszon, ezért letartóztatták őket.
A különböző polgárjogi szervezetek bojkottot hirdettek, hogy rávegyék a busztársaságot a feketéket megkülönböztető rendelkezés eltörlésére, amire végül a Legfelsőbb Bíróság kötelezte is őket.
A Nobel-díjas polgárjogi hős küzdelmeiben a polgári engedetlenségre és az erőszakmentességre támaszkodott. Bár a harca a polgárjogokért sikerrel zárult, ő maga ennek eredményét már nem érte meg.
Martin Luther King idén 55 éve, 1968. április 4-én Memphisben merénylet áldozata lett, egy sikertelen pornófilm-rendező ölte meg.
A bűncselekmény máig nem teljesen tisztázott körülményeiről korábbi cikkünkben írtunk. 1968-ban egy másik megrázó politikai gyilkosság is történt, Robert F. Kennedy elnökjelöltet, a szintén merénylet áldozatává vált John F. Kennedy elnök testvérét egy palesztin merénylő lőtte le.
Kapcsolódó cikkek
- Súlyos támadás érte Amerikát, veszélyben az ország? Több igencsak jól képzett, a kínai kormányhoz kötődő hacker szivárgott be a múlt hónap során több amerikai telekommunikációs cégbe is. A hackerek célja valószínűleg az volt, hogy érzékeny nemzetbiztonsági adatokat keressenek.
- Mégis mi történik a román-magyar határon? Ezt már a határőrök sem hagyhatták szó nélkül Az elmúlt időszakban olyan durván megnövekedtek az árak a hazai boltokban, hogy egyre többen és többen járnak át Romániába vásárolni.
- Sokkoló baleset: szörnyethalt egy magyar turista Olaszországban Olaszországban pihent éppen egy magyar nő, amikor fotózkodás közben lezuhant és szörnyethalt.
- Irgalmatlan botrány tört ki egy potyautas miatt, közel öt órás késéssel indult a gép Egy potyautas miatt állt a bál egy Milánóba tartó járaton. A gép végül négy és fél órás késéssel indult el.