Nagy a baj: hazánkban lehet a legmagasabb üzemanyagár egész Európában a szakértő szerint

Az Erste Bank olak- és gázipari elemzője úgy véli, a ma életbe lépett európai uniós embargó óriási kihívást jelent az egész világ ellátása szempontjából, s ha ezt nem ismeri fel a magyar kormány, akkor nálunk lehet a legmagasabb üzemanyagár egész Európában.

Hétfőn életbe lépett az európai uniós embergó az orosz olajexportra, melynek célja, hogy elzárják az oroszok háború-finanszírozási forrásait. Mint ismert, az olajembergó megtiltja, hogy az EU Oroszországból nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át. A korlátozásokat fokozatosan vezetik be, a nyersolaj esetében mától lépett életbe, míg a finomított kőolajtermékek esetében február 5-túl lép hatályba a tilalom.

Azokkal az uniós tagállamokkal azonban kivételt tettek, amelyek földrajzi helyzete sajátos függőséget okoz az orosz energiaellátástól, így Magyarország számára is. 

Emellett pedig az unió 27 tagállama megegyezett a 60 dolláros ársapkában is, ami előfeltétele volt annak, hogy ugyanezen szintű korlátozást a G7-országok is elfogadják. Ehhez egyébként utólag Ausztrália is csatlakozott. Így az uniós embargó kiegészítéseképpen mától a G7-országok és Ausztrália ennél az árnál magasabbért nem vesznek át olajat Oroszországtól.

Az embargó miatt Oroszország nagy bajba kerülhet, ugyanis az információk szerint Kína is beleegyezett az ársapkába, és mint ismeretes, az ország bevételeinek legnagyobb része az olajexportból származik, és Európa kiesésével Kína a legnagyobb piacuk. 

"Ha jelentősen csökken az orosz kitermelés, de nő a globális igény, az hiányt és ellátási problémákat eredményezhet, ami felnyomja az árakat. Ebből a szempontból viszont nem is a nyersolaj az igazán kritikus, hanem a finomított termékek. Fontos ehhez tudni, hogy Európa napi másfél millió hordó dízelt hoz be külföldről, amelynek kétharmada, napi közel egymillió hordó Oroszországból jön. Erről leválni pedig sokkal nehezebb lesz februártól, főként, hogy az importadatokból nem nagyon látszik, hogy eddig bármilyen csökkenés történt volna" - mondta a Privátbankárnak Pletser Tamás az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

A szakértő szerint noha a szankciós csomag kivételt tett a közép- és kelet-európai tagállamokba importált, csővezetéken érkező nyersolajokkal, viszont csak azzal a feltétellel, hogy február -e után az orosz nyersolajból előállított termékeket kizárólag hazai piacokon értékesítik. Ez gondot okoz a Mol számára, amely a százhalombattai Dunai Finomító és leányvállalata a pozsonyi Slovnaft finomítójának összehangolt működésével látja el a hazai piacot és a környező országokat üzemanyaggal.

"Tehát február 5-től tilos lesz minden orosz olajból előállított termékkel kereskedni, ezért a Mol Szlovákia és Magyarország között sem tudja az eddigi módon, optimálisan elosztani a legyártott üzemanyagot, ami tovább növelheti az árstop miatt hazánkban kialakult ellátási problémákat" - hangsúlyozta a szakértő.

"Sokkal inkább tartok attól, hogy mivel nehéz azt belátni, hogy a közel egy éve bevezetett rendszer megbukott, a kormány inkább tovább pofozgatja majd ezt a szörnyszülöttet: például tovább szűkíti a kedvezményes csoportok (mezőgazdaság, taxisok, magánszemélyek) körét vagy egyéb korlátozásokat vezet be, például havi 50 literben korlátozza az így tankolható mennyiséget" - véli Pletser Tamás, aki szerint célzott támogatásokkal lehetne segíteni, nem pedig a kiskereskedelmi árak szabályozásával és a piac szétverésével. 

"A vége valószínűleg úgyis előbb-utóbb az lesz, hogy vissza kell állítani a korábbi, tavaly november 15-e előtt egyébként teljesen jól működő kiskereskedelmi piacot, amelyben az elmúlt egy év mérhetetlen károkat okozott. A fehér (nem multi) kutak jelentős része kivérzett vagy komoly tőkevesztést szenvedett el. Miután visszaáll a piaci verseny, a kevesebb megmaradt szereplő a kisebb verseny miatt ráadásul vaskosabban fog árazni. Így a fogyasztók 1–2 év alatt a 480 forint/liter adta árelőnyt szépen visszaadják a szolgáltatóknak. Nem lennék meglepve, ha nálunk lenne hamarosan az adók és járulékok nélküli legmagasabb üzemanyagár Európában. Így végül sokkal rosszabbul járunk majd, mint árstop nélkül" - tette hozzá. 

A szakértő az interjú végén úgy fogalmazott: "legjobb példa az árstop által eltorzított kínálat és az így fellépő hiány okozta problémákra, amit Zsiday Viktor szokott mondani: Argentínában 1200 termék árát fagyasztották be, ezzel pedig 200 százalékos inflációt okoztak."