Az ukrán elnök szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián további fegyvertámogatást kért szövetségeseitől, miközben az ugyanaznap felszólaló NATO-főtitkár azt mondta, hogy "gondok vannak" a katonai szervezet fegyverkészleteivel, és fel kell pörgetni a fegyvergyártást.
Az ukrán elnök szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián további fegyvertámogatást kért szövetségeseitől, miközben az ugyanaznap felszólaló NATO-főtitkár azt mondta, hogy "gondok vannak" a katonai szervezet fegyverkészleteivel, és fel kell pörgetni a fegyvergyártást - írja az MTI.
Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott szövetségeseinek az eddigi segítségért, és további támogatást kért, egyben arra buzdította őket, hogy vessenek véget a "mesterséges" fegyverhiánynak, amely "az orosz haderőnek fölényt biztosít a harcmezőn".
Az ukrán elnök azután beszélt erről, hogy szombat hajnalban az ukrán hadsereg bejelentette, kivonul az oroszok által négy hónapja ostromlott Donyec megyei Avgyijivkából, amiben szerepet játszott a lőszerhiány is. Zelenszkij a müncheni konferencián úgy fogalmazott, hogy "sajnálatos módon Ukrajnát mesterséges fegyverhiányban tartják, ami különösen a tüzérség és a nagy hatótávolságú képességek területén jelentkezik".
Zelenszkij szerint a közvetlen ok, amiért el kellett hagyni Avgyijivkát, az volt, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg bekerítését. Ez helyes, teljesen észszerű döntés volt - tette hozzá, és kijelentette: most az a legfontosabb, hogy szövetségesei további fegyvereket, légvédelmi eszközöket küldjenek Ukrajnának.
Olaf Scholz német kancellár a konferencián előzőleg kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy Németország fog-e szállítani nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Kijevnek. Az ukrán elnök erre reagálva azt mondta, hogy az ukrán tüzérség hatótávolsága 20 kilométer, míg az oroszoké 40, "ez a válaszunk".
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a konferencián egyebek között arról beszélt, hogy "nyilvánvaló gondok" vannak a NATO fegyverkészleteivel.
Rámutatott: a NATO a világ legerősebb katonai szervezete, a világ katonai erejének körülbelül a felét képviseli, erősebb, mint Oroszország. Ugyanakkor az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy a harci műveletek fenntartásához pótalkatrészekre, karbantartásra és lőszerre van szükség. "Az ukrajnai háború kezdete óta pedig jócskán feléltük tartalékainkat, ezek most alacsonyak, ezért sürgősen növeljük a termelést" - mondta.
Jens Stoltenberg rámutatott arra, hogy a NATO nem lát semmilyen közvetlen katonai fenyegetést tagországaira nézve. A szervezet főtitkára ezt a NATO katonai erejével indokolta. Hangsúlyozta: "A világ egyre veszélyesebb, de a NATO is egyre erősebb".
Mint azt a naphire.hu is megírta, Ukrajna nagy bajban van, és már a NATO-t is veszély fenyegeti amiatt, mert az amerikai kongresszus nem fogadta el még az Ukrajnának nyújtandó, 61 milliárd dolláros katonai támogatást. "Számítok rá, hogy képes lesz döntést hozni, mert ha hagyjuk, hogy az orosz elnök győzzön, az nem csak Ukrajna számára, hanem ránk nézve is veszélyes lesz" - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön.
Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!
Kapcsolódó cikkek
- Rémisztő üzenetet küldött Putyin a nyugati országoknak A fő üzenete Vlagyimir Putyin elnöknek az volt, hogy a nyugati országoknak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos meggondolatlan lépéseit Moszkva nem hagyhatja reagálás nélkül - jelentette ki pénteken újságíróknak Dmitrij Peszkov.
- "Magyarország a történelem jó oldalára állt" – Izrael is megszólalt Orbán Viktor pénteki interjúja után Orbán Viktor pénteken közölte, hogy meghívja Magyarországra az izraeli miniszterelnököt, miután az ICC nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene tegnap.
- Pánik Izlandon: idén már hetedszerre tört ki ugyanaz a vulkán Szerda éjszaka kitört egy vulkán Izland fővárosának közelében, ami tavaly december óta a hetedik ilyen esemény volt a térségben.
- "Hiba volt normális politikusként kezelni" - Angela Merkel döbbenetes dolgokat árult el Trumpról Hamarosan megjelenik Angela Merkel Freedom című memoárja, amelyben a volt német kancellár arról is ír, hogyan ítéli meg Donald Trumpot, és mit gondolt róla akkor, amikor először elnökké választották.