Trump stratégája üzent Zelenszkijnek: „a Krím elveszett”

Donald Trump megválasztott elnök egyik vezető tanácsadója szerint a januárban hivatalba lépő kormány az ukrajnai béke megteremtésére fog összpontosítani, nem pedig arra, hogy az ország visszaszerezze az Oroszország által megszállt területeket.

Bryan Lanza, a republikánus párt stratégája a BBC-nek elmondta, hogy a Trump-kormányzat meg fogja kérdezni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy mi az ő verziója a „reális békevízióról”. „És ha Zelenszkij elnök azzal áll az asztalhoz, hogy nos, csak akkor lehet béke, ha a Krím a miénk, akkor azt mutatja nekünk, hogy nem gondolja komolyan” - mondta. „A Krím elveszett” – tette hozzá.

Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Nyolc évvel később teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és az ország keleti részén további területeket foglalt el.

A megválasztott elnök következetesen kijelentette, hogy prioritása a háború befejezése és annak megfékezése, amit az amerikai erőforrások elszívásaként jellemez, az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek formájában.

Azt azonban még nem árulta el, hogyan kívánja ezt megvalósítani, és valószínűleg különböző tanácsadói is egymással versengő elképzeléseket fognak képviselni Ukrajna jövőjéről.

Lanza, aki Trump politikai tanácsadója a 2016-os kampánya óta, nem említette a kelet-ukrajnai területeket, de azt mondta, hogy a Krím visszaszerzése Oroszországtól irreális és „nem cél az Egyesült Államok számára”.

„Amikor Zelenszkij azt mondja, hogy csak akkor hagyjuk abba a harcokat, csak akkor lesz béke, ha a Krím visszakerül [Ukrajnához], akkor van egy hírünk Zelenszkij elnöknek: A Krím elveszett. És ha ez az önök prioritása, hogy visszaszerezzék a Krímet, és amerikai katonák harcoljanak a Krím visszaszerzéséért, akkor magukra maradtak”.

Az Egyesült Államok soha nem küldött amerikai katonákat harcolni Ukrajnába, és Kijev sem kérte, hogy amerikai csapatok harcoljanak a nevében. Ukrajna csak saját katonáinak felfegyverzésére kért amerikai katonai segélyt.

Lanza elmondta, hogy rendkívül tiszteli az ukrán népet, és úgy jellemezte őket, mint akiknek oroszlánszívük van. De azt mondta, hogy az USA prioritása a „béke és az öldöklés megállítása”.

„[Fel kell tenni a kérdést] Ukrajnának, hogy […] mi a reális elképzelésük a békéről. Nem a győzelem[ről] víziója, hanem a béké[ről]. És kezdjük el az őszinte beszélgetést” - mondta.

Trump várhatóan szűk segítői körrel fogja kezelni a béketárgyalásokat, amint hivatalba lép.

Egy meg nem nevezett nemzetbiztonsági tanácsi tanácsadó, aki korábban Trump alatt szolgált, szerdán a Wall Street Journalnak nyilatkozott: „Bárki - függetlenül attól, hogy milyen magas rangú Trump környezetében -, aki azt állítja, hogy más nézete vagy részletesebb rálátása van az Ukrajnával kapcsolatos terveire, egyszerűen nem tudja, miről beszél”.

Azt mondták, hogy a volt elnök „saját maga dönt nemzetbiztonsági kérdésekben”, és ezt már „sokszor megtette”.

Trump a választási győzelme után beszélt Zelenszkijjel, a híváson részt vett Elon Musk milliárdos is. Az ukrán elnöki hivatal egyik forrása azt mondta a BBC-nek, hogy a Zelenszkij és Trump közötti „jó hosszú beszélgetés” „körülbelül fél órán át tartott”. „Nem igazán olyan beszélgetés volt, amelyben nagyon lényeges dolgokról lehetett volna beszélni, de összességében nagyon meleg hangulatú és kellemes volt”.

Trumpot demokrata ellenfelei azzal vádolják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel cimborál, és azt mondják, hogy a háborúval kapcsolatos megközelítése Ukrajna megadásával ér fel, amely egész Európát veszélyezteti.

A múlt hónapban Zelenszkij egy „győzelmi tervet” terjesztett az ukrán parlament elé, amely tartalmazta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről és szuverenitásáról.

Trump a választási kampánya során többször is azt mondta, hogy „egy nap alatt” véget tud vetni az Oroszország és Ukrajna közötti háborúnak, de további részleteket soha nem árult el.

Egy májusban két korábbi nemzetbiztonsági főnöke által írt dokumentum szerint az Egyesült Államoknak továbbra is fegyvereket kellene szállítania, de a támogatást attól kellene függővé tennie, hogy Kijev béketárgyalásokat kezdjen Oroszországgal. A dokumentum szerint Ukrajnának nem szabad feladnia reményét, hogy visszaszerezze teljes területét az orosz megszállás alól, de a jelenlegi frontvonalak alapján kell tárgyalnia.

A hét elején Putyin gratulált Trumpnak választási győzelméhez, és azt mondta, hogy Trump állítása, miszerint segíthet az ukrajnai háború befejezésében, „figyelemre méltó”.

Lanza bírálta azt a támogatást is, amelyet a Biden-Harris-kormányzat és az európai országok nyújtottak Ukrajnának Oroszország 2022 februári teljes körű inváziója óta. „A valóság a helyszínen az, hogy az európai nemzetállamok és Biden elnök nem adták meg Ukrajnának a képességet és a fegyvereket ahhoz, hogy megnyerje ezt a háborút a legelején, és elmulasztották feloldani a korlátozásokat [azon támogatás előtt, amely ahhoz kellett volna], hogy Ukrajna győzhessen” - mondta.

Az év elején az amerikai képviselőház 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajnának az orosz invázió leküzdésére.

Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója - 2022 februárja és 2024 júniusának vége között 55,5 milliárd dollár (41,5 milliárd font) értékben szállított vagy vállalt fegyvereket és felszereléseket a Kieli Világgazdasági Intézet, egy német kutatóintézet szerint.