Történész: Sulyok Tamás édesapja az elhurcolt zsidók vagyonából rendezte volna be pártja irodáját

Állítólag Sulyok László a párt megyei vezetőjeként pontosan meg is nevezte, hogy az elhurcolt zsidók vagyonából melyik lakást kéri pártirodára és a „zsidóbútorokat” illetően is pontosan felsorolta, hogy mire tart igényt.

Az Országgyűlés 134 igen, 5 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett megválasztotta köztársasági elnöknek a kormánypártok államfőjelöltjét, Sulyok Tamást február 26-án. Az államfőről nem sokkal később kiderült, fontos szerepe lehetett a szegedi egészségügyi rendszer tervezett privatizációjában. Később pedig Karsai László történész egyenesen náci kollaborációval vádolta meg Sulyok Lászlót, mondván, az akkori ügyvéd 1944-ben egy megyei lapban szélsőjobboldali hangvételű cikket publikált – bár később a bíróságon három tanú állította, hogy utóbbit nem ő írta. Sulyok Tamás azzal reagált a Karsai írására, hogy, apja „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember” volt.

Most a Transtelex a Hócipő cikke alapján arról ír, hogy Sulyok Tamás apja, dr. Sulyok László néhány nappal azután, hogy 1944-ben Székesfehérvár zsidó származású lakosait összegyűjtötték és elhurcolták, kérelmet írt a város polgármesterének, hogy bizonyos ingatlant és bútorzatot megszerezzen a Magyar Nemzeti Szocialista Párt számára. 

A kérvényben a párt megyei vezetőjeként pontosan meg is nevezte, hogy az elhurcolt zsidók vagyonából melyik lakást kéri pártirodára és a „zsidóbútorokat” illetően is pontosan felsorolta, hogy mire tart igényt, derült ki egy székesfehérvári történész, Gergely Anna kutatásaiból.

A lakást már másnap, a bútorokat pedig három napra rá hagyják jóvá, olvasható a cikkben, amely rámutat, a város ekkor éli legszörnyűbb napjait, június 5-től 10-ig, miként kilencedikén is négyes sorokban hajtják a zsidókat a Kígyó utcából és más csillagos házakból a városon keresztül a síneken túl lévő használaton kívüli Szabó-téglagyárba, s onnan a halálba. A Kígyó utcában előtte két napig folyt a motozás, a nőket meztelenre vetkőztették.

A kérvény nem sokkal azelőtt született, hogy a helyi újságban Sulyok aláírásával megjelent a Zászlóbontás című cikk, amelyre Karsai László történész irányította rá a figyelmet, miután felfedezte, hogy a frissen megválasztott államfő egy korábbi interjújában, ami a Krónika napilapban jelent meg, úgy nyilatkozott, hogy apja kereken tíz évig bújkált a kommunista hatalom elől.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!