Hirdetés

Kínzó kérdés: miért hagyták sorsára Suhajda Szilárdot a hegymászók, akik látták őt?

Horváth Fanni portré Horváth Fanni

Döbbenetes titkokat osztott meg Erőss Zsolt életrajzírója arról, milyen körülmények között igyekeznek elérni a csúcsokat a hegymászók a Himaláján.

Mint azt lapunk is megírta, Suhajda Szilárd műholdas nyomkövetőjének legutóbbi jelzése szerdán, nepáli idő szerint 19:30-kor érkezett, azóta nem adott életjelet magáról a magyar hegymászó. Beszámoltunk arról is, hogy Suhajdát egy csapat megtalálta: Szilárd 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van. Elmondásuk szerint amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta. 

Földes András korábban több expedíción is részt vett Erőss Zsolt hegymászóval, aki a HVG-nek elárulta, hogy miért hagynak ott valakit így a hegyen. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "a legutóbbi időkig teljesen természetes volt, hogy a haldokló, szerencsétlenül járt mászók mellett elmennek a többiek (hiszen csak magukat vonszolni van energiájuk), így sokáig az Everest főbb csapásait halott hegymászók fagyott holttestei szegélyezték". Majd hozzátette, 

Egész bizarr módon a holttesteket tájékozódási pontként is használták, a leírásokban megjelent például, hogy a "sárga bakancsos halott hegymászónál van egy szikla, ami mögé el lehet bújni, ha nagy a szél", vagy hogy "fej nélküli hegymászónál kell jobbra fordulni"

- nyilatkozta a lapnak Földes. Ugyanakkor kiemelte, hogy mostanában azt tapasztalja, hogy egyre több embert hoznak le a hegyről, és egyre jellemzőbb az, hogy a hegymászók, serpák feláldozzák a saját csúcsmászási lehetőségüket azért, hogy másnak segítsenek, még nagyobb magasságban is.

Most viszont azt tapasztalja, hogy egyre több embert hoznak le a hegyről, egyre jellemzőbb az, hogy a hegymászók, serpák feláldozzák a saját csúcsmászási lehetőségüket azért, hogy másnak segítsenek, még nagyobb magasságban is. Ez, amit az alábbi videón is látunk, extrém véglet, és emiatt nagy feltűnést kelt a világban.

Kiemelte Földes azt is, hogy itt nem csak az emberiességi okok játszanak szerepet, hanem az is, hogy egyre több ember van a hegyen, így még nagyobb a valószínűsége annak, hogy akadnak köztük olyanok, akik képesek segíteni másokon. Valamint elmondása szerint az is sokat javított az elmúlt években a helyzeten, hogy a mentőhelikopterek most már akár 7 ezer méterre is képesek eljutni, tehát egy szerencsétlenül járt mászó már 15-20 perc alatt az alaptáborban lehet.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés