Nem csak a bulizás: valójában az orosz-ukrán háborúba bukott bele Putyin legfőbb kritikusa?
A parti-videókat még megbocsátották volna a választók, de a romló közbiztonság, az Ukrajnának tett meggondolatlan ígéretei és az infláció együtt már soknak bizonyultak.
Mint arról beszámoltunk, a vasárnapi finnországi választásokon megbukott Putyin egyik leghangosabb európai ellenfele.
Sanna Marin szokatlan módon kommentálta azt, hogy szociáldemokrata pártja – igaz, szoros versenyben – de csak a harmadik helyre futott be a jobbközép Nemzeti Szövetség és a nemzeti radikális Finnek pártja mögött.
– mondta a vesztes kormányfő.
Sanna Marin 2019-ben, példátlanul fiatalon, 34 évesen lett miniszterelnök, ami nyomban nemzetközi hírnevet szerzett a számára.
A fiatal, bátor, formabontó politikusnő a progresszív-baloldali média nagy kedvencévé vált, amihez az is hozzájárult, hogy elmondta,
szivárványcsaládban nőtt fel, két nő nevelte otthon.
Tavaly még esélyesnek tűnt, hogy Sanna Marin ismét megnyeri a választást, de az utóbbi fél évben sorozatos kudarcok érték.
Az elemzők legalább négy okot látnak a most 37 éves politikusnő bukására.
#1 – A partizós videók
Bár a főáramú sajtóban igyekeztek a vagány, független, „rocksztár” fiatal nő imázsába sorolni a kiszivárgott felvételeket, és Sanna Marin drogtesztje is negatív lett, a bulikon készült merész képek nem vették ki jól magukat a hagyományos értékeket előtérbe helyező választók között.
#2 – Romló közbiztonság
A mostani választáson nagyot erősödött nemzeti-radikális Finnek kampányának egyik jelentős üzenete az volt, hogy változtatni kell az ország bevándorláspolitikáján, nehogy Svédország sorsára jussanak az erőszakos bűncselekmények és bandaháborúk elharapódzása miatt.
Finnországban a lakosság körülbelül tíz százaléka külföldi születésű, míg Svédországban ez az arány húsz százalék; a párt szerint most kell megálljt parancsolni. A kampányt még a legutóbbi svéd választáson szintén előre törő radikális testvérpárt elnöke, Jimmy Akesson is személyes jelenlétével támogatta.
#3 – Meggondolatlan ígéretek Ukrajnának
Bár a győztes jobbközép Nemzeti Szövetség vezetője, Petteri Orpo megerősítette, hogy Finnország Ukrajna-politikája nem változik, olyan váratlan helyzetek vélhetően nem ismétlődnek meg, mint amikor Marin a választási kampány hajrájában Kijevben bejelentette, hogy átadják a finn F-18-as vadászgépeket Ukrajnának.
Mint kiderült, erről a gáláns ajánlatról senkivel nem egyeztetett a kormányában, és
a hatalmas felháborodás nyomán vissza is kellett vonnia az ígéretét.
Az sem tett jót a miniszterelnök támogatottságának, hogy Finnország közel egy éve bejelentette, miszerint csatlakozna a NATO-hoz, de ez a folyamat nagyon elhúzódott.
#4 – Romló infláció
Jóllehet a finnországi infláció még mindig alatta maradt az uniós átlagnak, az ország soha nem tapasztalt ilyen áremelkedést az elmúlt negyven évben, ami visszaütött, főleg a baloldali szavazóbázis körében.
A koalíciós tárgyalások ugyan nem tűnnek egyszerűnek, az biztos, hogy a még most is csak 37 éves miniszterelnök távozik posztjáról – legalábbis egyelőre.
Kapcsolódó cikkek
- Jobb odafigyelni vásárláskor: több húsvéti terméket is visszahívtak az üzletek A tavalyihoz képest több büntetést szabott ki és több terméket hívott vissza a hagyományos tavaszi szezonális élelmiszerbiztonsági-ellenőrzése során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
- Durva baleset az autópályán, nyergesvontatóba rohant egy sofőr Álló nyergesvontatóba rohant egy sofőr az autópályán.
- Most közölték Müller Cecíliáék: Így áll most a járványhelyzet Magyarországon A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint március 18. és 24. között 23 300 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a honlapján csütörtökön közzétett jelentésében.
- Nem hiszünk a szemünknek: már több mint 600 ezret keresnek a magyarok a KSH szerint Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).