A Szegedi Vadasparkban hosszú ideje magányosan élő nőstény rákosi viperák (Vipera ursinii rakosiensis) egyike hozott világra utódot, a történtek hátterében szűznemzés is állhat - tájékoztatott az állatkert igazgatója.
Veprik Róbert közölte, nagy volt a gondozók meglepetése, amikor először szembesültek azzal, hogy augusztus végén rákosi vipera született az állatkert Sancer-tó partján elhelyezkedő terráriumában, hiszen két-három éve csak ugyanazok a nőstény rákosi viperák éltek ott.
Az kizárható, hogy egy környékbeli "vipera lovag" jutott be, és hódította meg az egyik nőstény szívét, ugyanis Magyarország egyik legritkább hüllőjéről van szó, amelyet már a kipusztulás fenyegetett - írták.
Halpern Bálint, a Rákosivipera-védelmi Központ szakembere, miután megvizsgálta a viperákat, két lehetséges magyarázatot talált a történtekre: vagy a más hüllőknél előforduló, de ennél a fajnál még le nem írt szűznemzés történhetett, vagy a nőstények képesek arra, hogy extrém hosszan tárolják az ivarsejteket. A választ a kérdésre majd egy genetikai vizsgálat adja meg, amelyet a központ munkatársai végeznek el.
A néhány hetes viperát elkülönítették a többiektől, így most a vendégek továbbra is csak a kifejlett példányokat láthatják a naposabb órákban, amíg téli nyugovóra nem térnek a helyükön kialakított telelőüregben. Ha melegebb az időjárás, még november elején is a felszínen tartózkodhatnak rövidebb időkre. A vipera fióka egyelőre a háttérben cseperedik, a telet a meleg terrárium biztonságában töltve.
A rákosi - a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt - vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók - róka, borz, vaddisznó - megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
A nőstények - a napsütötte napok számától függően - nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 cm hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Rákosivipera-védelmi Központban idén augusztus első három hetében negyven nőstény összesen 542 utódot - 257 hímet és 285 nőstényt - hozott a világra. Az idei szaporulattal együtt eddig összesen 4368 kígyó született a központban.
Kapcsolódó cikkek
- Mégis mi történhetett? Váratlanul eltűnt a magyar nők kedvenc csoportja Facebookról A csoport több százezer taggal rendelkezett.
- "Kérlek halj meg": vérfagyasztó fenyegetést küldött a mesterséges intelligencia a felhasználójának Különböző esszé- és tesztkérdéseket kérdezgetett egy felhasználó a Google Geminitól, mire a mesterséges intelligencia egyszer csak minden előjel nélkül halálos fenyegetést küldött az illetőnek.
- "Ne simogasd meg" - Mégis mit keresnek a robotkutyák a Mar-A-Lagóban? A Boston Dynamics által készített "Spot” nevű robotkutya a legújabb eszköz az amerikai titkosszolgálat arzenáljában.
- Komoly döntést hozott a TV2: de mit szól ehhez Szabó Zsófi? A Blikk úgy tudja, a TV2 meghozta a döntést Andrei Mangrával kapcsolatban: a csatorna úgy döntött, hogy a legutóbbi balhé miatt inkább elengedik a táncost.