Rendkívüli fenyegetés jött Moszkvából

Barsi Zoltán portré Barsi Zoltán

Moszkva maga fogja felkutatni az orosz hadifoglyokat meggyilkoló ukrán katonákat - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.

"Meg kell találni és meg kell büntetni őket" - mondta. A szóvivő hozzátette, hogy Moszkva nyitott a bűncselekmény nemzetközi kivizsgálására, ha bízni lehet annak eredményességében. Szavai szerint Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi mechanizmusok keretében ráirányítsa a figyelmet erre a bűncselekményre, és hogy törvényesen felelősségre vonják annak elkövetőit.

Az internetre pénteken került fel egy videó, amelyen az orosz védelmi minisztérium szerint ukrán fegyveresek a megadás után földön fekvő, lefegyverzett orosz katonákat lőnek agyon. A tárca szerint elszigetelt háborús bűncselekmény történt, az eljárás az ukrán hadseregben bevett gyakorlat és "Zelenszkijnek és csatlósainak minden egyes megkínzott és megölt fogolyért felelniük kell". Az ügyben Moszkva nemzetközi szervezetekhez fordult.

A Kreml nyugtalanságát fejezte ki az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások miatt és arra kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy szólítsa fel Kijevet: vessen véget a létesítmény ágyúzásának.

"Nem, az elnök erről nem beszélt" - válaszolta Dmitrij Peszkov arra a kérdésre, hogy az Ukrajna ellen indított orosz "különleges hadműveletnek" célja-e a rendszerváltás Kijevben. Hozzátette: Oroszország el fogja érni célkitűzéseit Ukrajnában, ami különböző eszközökkel lehetséges.

Egy újabb mozgósítási hullám elrendelésének lehetőségét firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a védelmi minisztérium nevében nem beszélhet, de a Kremlben nem terveznek ilyet. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán háború folyamán eddig egy alkalommal, szeptember 21-én rendelt el részleges mobilizációt, amelynek keretében mintegy 300 ezer tartalékost állítottak fegyverbe.

Korábban a Naphire.hu is beszámolt arról, hogy a nemzetközi humanitárius jog háborús bűnnek, népirtásnak minősíti az emberek konfliktus során történő tömeges deportálását. Eddig 254 ezer gyermeket hurcoltak Oroszországba.

A „gyerekek erőszakos átszállítása” Oroszországba népírtásnak, a háborús bűnök legsúlyosabb esetének minősül egy 1948-as egyezmény értelmében, amely betiltotta a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportok teljes vagy részleges kiiktatásának vagy elpusztításának szándékát – írja a Reuters.  

Ljudmila Denisova ukrajnai emberi jogi ombudsman május közepén közölte, hogy Oroszország akaratuk ellenére több mint 1,2 millió ukránt deportált – köztük 210 000 gyermeket.

Ez is érdekelhet