Mit művel az Orbán-kormány az uniós pénzekkel?

Az Eurostat adatai alapján Magyarország az uniós források lehívásában a tagállamok felső harmadába tartozik, még annak ellenére is, hogy az 55 százalékos jogállamisági felfüggesztések még mindig érvényben vannak. Azonban a források nem egyenlően hasznosulnak az ország régióiban. Navracsics Tibor miniszter úgy fogalmazott: hazánkban regionális dráma zajlik.

Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője a Macronomx Meetup szakmai konferencián tartott beszéde után az EconomX-nek elmondta, az 55 százalékos blokkolások ellenére is, Magyarország már 1,6 milliárd euróhoz jutott uniós forrásokból. "A 2021-2027-es időszakban a minket megillető 22 milliárd euróból 1,6 milliárd eurót, tehát az uniós források 7,4 százalékát kapta meg eddig Magyarország, ez azt jelenti, hogy a tagállamok között időarányosan a TOP 8-ban van, ami kifejezetten jó eredmény" - mondta a miniszter. Mindezt úgy, hogy három operatív program esetében (IKOP, KEHOP, TOP) továbbra is fennáll az 55 százalékos felfüggesztés, más programok pedig utófinanszírozási projektek, amelyeket a magyar büdzsé teljesítőképességének megfelelően fog kiírni a kormányzat. 

A portál felidézte, hogy előző, 2014-2020 közötti uniós ciklusban Magyarország a második helyen végzett a források lehívásának eredményességét tekintve. A 98 százalékos magyar arányt csak Csehország teljesítette túl, 98,2 százalékos szinttel. A jelenlegi költségvetési időszakban (2021-2027) hazánk alaposan belehúzott, legalábbis a 7,4 százalék Csehország (8 százalék) után a második a V4-es országok között, és például mögöttünk van Lengyelország (4,6 százalék) is. 

Ugyanakkor a források nem egyenlő módon hasznosulnak hazánkban, Navracsics Tibor meglátása szerint regionális dráma zajlik Magyarországon. Az elérhető 2022-es adatok szerint két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől. 

Nyugat-Dunántúl helyzete más szempontból, de legalább ilyen aggasztó. Amíg 2004-ben a fejlettségi szint 66 százalékon állt, ami 2017-ben elérte a 71 százalékot, azóta csökkenés tapasztalható (2020: 70 százalék, 2021: 67 százalék, 2022: 68 százalék). 

Navracsics Tibor a konferencián ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, egyelőre nem találnak választ az osztrák, a dél-német és az olasz munkaerőpiac jelentette kihívásra sem, amely az érintett dunántúli régiókból nemcsak a vállalkozások, hanem a közigazgatás esetében fenntarthatósági problémát jelent. Ezzel szemben viszont Budapest az uniós fejlettségi átlagszint felett teljesít, 158 százalékon pörög.

Egy főre jutó GDP (PPS) egyes uniós régiókban az uniós átlaghoz viszonyítva:

• Prága: 207 százalék
• Bukarest: 177 százalék
• Varsó: 162 százalék
• Budapest: 158 százalék
• Pozsony: 146 százalék
• Bécs: 142 százalék
• Zágráb: 134 százalék
• Burgenland: 88 százalék
• Nyugat-Románia: 78 százalék
• Közép-Dunántúl: 71 százalék
• Észak-Nyugat-Románia: 70 százalék
• Pest: 65 százalék
• Nyugat-Szlovákia: 65 százalék
• Közép-Szlovákia: 60 százalék
• Kelet-Szlovákia: 52 százalék
• Észak-Magyarország: 50 százalék
• Észak-Alföld: 50 százalék
• Pannon Horvátország: 46 százalék

A 197 magyarországi járás közül 2022-ben 99 járás nem érte el az országos átlagot, ebből a szempontból romlott a helyzet 2021 óta. 

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!