Évtizedes sebeket tépett fel, amit Orbán Balázs ’56-ról mondott

Évtizedek óta lappangó vitákat szított fel Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató 1956-os magyar forradalomról és Ukrajnáról szóló, botrányt kavart kijelentése.

Nagy vitát váltott ki a miniszterelnök politikai igazgatójának egy nyilatkozata, amelyben az 1956-os szabadságharcra utalva arról beszélt, hogy „mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”.

Az atv.hu felidézi, hogy Orbán Balázs a Mandiner „Stratégiai Részleg” című műsorában arról is beszélt, hogy az ukránok joga és szuverén döntése, hogy vállalták a háborút, de hozzátette: „ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

Orbán Balázs mondatai brutális kritikákat váltottak ki – írja az atv.hu.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „Orbán Balázs ezen mondataival lábbal tiporta a magyar alkotmányosság és függetlenség alapjait is. Ilyen ember nem tölthet be közhivatalt a magyar miniszterelnök mellett, távoznia kell még október 23. előtt.”

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK elnöke Orbán Viktornak írt nyílt levelet: „Az Ön politikai igazgatója, Orbán Balázs azt nyilatkozta, hogy Magyarország megadná magát, ha megtámadna bennünket Oroszország. A kijelentés azt jelenti, hogy az Ön Kormánya nem őre, hanem elárulója a magyar függetlenségének. Önök nem szabadságharcosok, hanem ellenkezőleg, Önök orosz ügynökök, idegen hatalom zsoldosai, akik bűnös módon bitorolják az ország vezetését. Önnek egyetlen útja maradt ezek után: a távozás útja. Ki nem akarja védeni a hazát, az elárulója annak. Ki pedig árulja azt, az nem lehet miniszterelnök, és sajnálom, hogy ezt kell mondjam: rendes ember se.”

Komjáthi Imre az MSZP ügyvezető társelnöke szerint „Orbán hazaáruló!”

Ungár Péter, az LMP társelnöke pedig azt írta: „Valaki, aki magát a nemzeti oldal képviselőjének tartja ilyet nem állíthat. Minden országnak joga van megvédeni a területét ha támadás éri - így Magyarországnak is. Az egészen döbbenetes, hogy ezt pont egy állítólag patrióta politikus tagadja meg. Felmerül a kérdés: hány megyét, várost, települést adna át Orbán Balázs egy agresszornak? Számoljon be, pontosan mennyi magyar területet tart feláldozhatónak, a miniszterelnök pedig adjon választ, egyetért-e Orbán Balázs szavaival!”

Orbán Balázs a kritikákra úgy reagált, miszerint a háborús propagandasajtó vonatán nincs megállás. „Magyarország álláspontja világos: nem látjuk értelmét a több mint két és fél éve zajló ukrán-orosz háborúnak, amiben több százezer ember meghalt, több százezer négyzetkilométer terület elveszett és egy ország megsemmisült. Hogy miért? A semmiért. A háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, illetve diplomáciai úton mielőbb véget kellett volna vetni neki. Mindenki sokkal jobban járt volna. 1956 magyar hőseit ezen mostani magyar állásponttal szembeállítani a külföldi finanszírozású propagandasajtó és a háborúpárti politikusok bevett módszere, amit felháborítónak tartok és minden alkalommal visszautasítok - ahogy az a mostani beszélgetésben is elhangzott! Jó lenne, ha végre vége lenne a háborúnak és a háborúpárti hazudozásnak!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország modern történelmének egyik legfontosabb eseménye, amely az ország függetlenségi törekvéseinek és a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásnak a szimbóluma lett. Az 1989-es rendszerváltás előtt a forradalmat hivatalosan "ellenforradalomként" bélyegezték meg, és a kommunista rezsim mindent megtett azért, hogy elfojtsa az emlékét. A rendszerváltást követően azonban gyökeresen megváltozott a forradalom megítélése és szerepe a magyar történelemben.

A kommunista rendszer összeomlása után a magyar társadalom és politikai elit újraértékelte az 1956-os eseményeket. A forradalom hősei, például Nagy Imre, az 1989. június 16-án megtartott újratemetéssel végre megkaphatták az őket megillető tiszteletet. Az események immár a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelemként kerültek be a hivatalos történelmi narratívába, és az 1956-os forradalom nemzeti ünneppé vált.

Az 1956-os forradalom ünnepe az évek során sokszor vált a politikai konfliktusok terepévé. 1992. október 23-án, a forradalom 36. évfordulóján Göncz Árpád akkori köztársasági elnök beszédet mondott a Kossuth téren, ám felszólalását kifütyülték és lehurrogták az ott megjelent szélsőjobboldali csoportok. Az esemény jól tükrözte az akkori magyar politikai élet polarizációját: Göncz Árpád 1956-ban maga is részt vett a forradalomban, mégis a rendszerváltás után egyes, főleg szélsőjobboldali csoportok ezzel szemben azzal vádolták, hogy a posztkommunista elit része, és nem méltó a forradalom eszméinek képviseletére.

A forradalom megítélésének újabb fordulópontja volt 2006, a forradalom 50. évfordulója. Az év egészében nagyszabású megemlékezéseket és programokat terveztek, azonban a politikai helyzet éppen ekkor volt különösen feszült. Szeptemberben nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök "őszödi beszéde", amelyben elismerte, hogy kormánya hazudott a választási kampány során a gazdasági helyzetről. Az ezt követő felháborodás országszerte tüntetésekhez vezetett, amelyek október 23-án, a forradalom fél évszázados évfordulóján tetőztek. Az ünnepi eseményeket zavargások árnyékolták be Budapesten, amikor is tüntetők és a rendőrség között súlyos összecsapásokra került sor. A rendőrök tömegoszlatást alkalmaztak, és a konfliktusok során számos résztvevő megsérült.

Az 1956-os forradalom megítélése a rendszerváltás után folyamatosan változott és alakult. Míg a rendszerváltás utáni első években szinte teljes konszenzus övezte az események ünneplését és emlékezetét, az évek során a politikai megosztottság kihatott arra is, hogy az emberek miként tekintenek a forradalomra. Az 1992-es kifütyülés és a 2006-os zavargások is rámutattak arra, hogy a történelmi események értelmezése mindig is politikai és társadalmi kérdés volt Magyarországon. Ma az 1956-os forradalom továbbra is a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelem szimbóluma, ám az évfordulók kapcsán felmerülő politikai viták és konfliktusok azt mutatják, hogy a múlt értelmezése nem csupán történelmi kérdés, hanem a jelenlegi társadalmi és politikai diskurzus része is.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!