Nyugdíjemelés: szörnyű hírt kaptak a nyugdíjasok

Ha 2023-as nyugdíjas infláció 18,5 százaléknál magasabb lesz, akkor a juttatás nem őrzi meg a reálértékét. 

Mint azt a naphire.hu is megírta, Orbán Viktor múlt csütörtökön bejelentette, hogy novemberben közel fél havi nyugdíjjal többet visz majd a postás az időseknek. Gulyás Gergely ezt követően a kormányinfón ismertette a nyugdíjemelés részleteit: mivel a nyugdíjas infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, a korábbi 15 százalékos emelést kiegészítik 3,5 százalékkal. Egy átlagos, 210 ezres nyugdíj esetén 6,5 ezer forintos havi emelést kapnak a nyugdíjasok. Mivel ezt visszamenőleg is megkapják, egy átlagos nyugdíjas 78300 forintot kap kézhez pluszban novemberben.

A 18,5 százalék megegyezik az MNB idén decemberre várt, éves átlagos nyugdíjas inflációjával. Ha tényleg 18,5 százalékot romlik idén a nyugdíjasok anyagi helyzete, és 18,5 százalékkal emelik a nyugdíjakat, akkor elvileg az egyenleg nulla, vagyis nem csökkent a nyugdíjak vásárlóereje, reálértéke. A G7 szerint azonban mindez csak akkor igaz, ha az MNB előrejelzése pontos lesz. Ha végül a 2023-as nyugdíjas infláció 18,5 százaléknál magasabb lesz, akkor a juttatás nem őrzi meg a reálértéket, viszont ha alacsonyabb lesz, akkor reálérték-növekedés lesz. 

A portál megjegyezte: mindezt csak jövőre tudjuk meg, de akkor a számolgatás szempontjából már mindegy lesz, hiszen nagyon nem valószínű a korrekció, hiszen ez az elmúlt években sem valósult meg.

Az év elején mindenesetre a kumulált, azaz hónapról-hónapra összesített-átlagolt nyugdíjas infláció 27 százalékról indult, és augusztusra még csak 23-ra csökkent, ennek az adatnak kellene decemberre 18,5 százalékra esnie. Erre egyébként leginkább azért van reális esély, mert eleve magas tavalyi értékekről indul a számolás (jelentős a bázishatás).

Mivel a KSH egy ideje már a nettó medián béreket is közzéteszi, ezek összevetésével a korábbinál is jobban láthatóvá válik, hogy a kormány a nyugdíjaknál kizárólag a szinten tartásra törekszik, és ha a bérek reálértékben nőnek, ahhoz nem igazítja hozzá a nyugdíjakat. Ennek következménye, hogy a nyugdíjkiadások a GDP-hez mérve jelentősen csökkentek, vagyis az ország gazdasági növekedéséből a dolgozókkal szemben a nyugdíjasoknál nem következik az anyagi helyzet javulása - írták.